A GfK Hungária felmérése szerint a magyar háztartások valamivel több, mint fele vásárol szaloncukrot a karácsonyi szezonban. A szaloncukorral való dekoráció hagyománya a családhoz kötődik, így nem meglepő, hogy az egyszemélyes háztartások körében valamivel alacsonyabb a vásárlások előfordulása. A legkedveltebb ízesítés évek óta a zselés.
A vegyes ízesítésű szaloncukrok kedveltsége némiképp hátrébb szorult az elmúlt néhány évben, és helyette a kókuszos, illetve a karamellás ízesítésű termékek váltak népszerűbbé. Szaloncukorból legkelendőbb az előrecsomagolt, zacskós kiszerelésű: a megvásárolt mennyiség közel kétharmada ebben a formában kerül a háztartásokhoz. Ezzel szemben a kimért, illetve a dobozban kapható, általában drágább termékek aránya együttvéve csupán a piac egyharmadát adja.
A kimért szaloncukrok előnye részben viszonylag kedvezőbb áruknak köszönhető: kimért szaloncukor kilogrammonkénti ára 700-800 forint között mozgott a tavalyi szezonban, míg a piaci kilogrammonkénti átlagár 1336 forint volt. Évről évre megfigyelhető a jobb minőségű, drágább termékek irányába történő eltolódás: egyre kisebb a kimért és egyre nagyobb a zacskós, illetve dobozos szaloncukrok súlya a háztartások vásárlásain belül.
Csokoládé télapófigurát, vagy egyéb karácsonyi üreges csokoládét a háztartások megközelítőleg harmada vásárol a karácsonyi szezonban. Ez az arány természetszerűen jóval magasabb a gyermekes háztartások körében közülük minden második vásárol az üreges szezonális édességből.
Az elmúlt öt év adatai alapján karácsonyi szezonális csokifigurák beszerzése legnagyobb arányban a hipermarketekben, illetve a diszkont üzletekben történik közel hasonló arányban. A háztartások által beszerzett csokimikulás mintegy 57 százaléka származott e két csatornából, míg a kisboltok és szupermarketek a forgalom további 36 százalékát adták.
A karácsonyi szezonális csokoládé termékekre jellemző tendencia volt az elmúlt években, hogy a láncok saját márkái némiképp háttérbe szorultak, viszont a gyártói márkák között – az általában olcsóbb – „B” márkás termékek aránya növekedett. A 2010-es év változást hozott a korábbi trendhez képest, és a jelentős árelőnyt biztosító kereskedelmi márkák súlya ismét növekedni kezdett. Míg a kereskedelmi márkás termékek kilogrammonkénti átlagára 2010-ben 1607 forint volt, addig a gyártói „B” márkáké 1721 forint, az „A” márkáké pedig 3874 forint volt.
Összességében elmondható, hogy a karácsonyi szezonban megnő a háztartások átlagos költése az év többi hónapjához képest. Évek óta a legjobb karácsonyi szezonját 2006-ban zárta az FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) piac: a háztartások 25 százalékkal költöttek többet az év decemberében, mint átlagosan a többi hónapban. Az azóta életbe lépett gazdasági megszorítások, majd a 2008-ban kirobbanó gazdasági világválság visszavetette a karácsonyi szezon lendületét, és a kereskedelemnek évről évre egyre visszafogottabb forgalomnövekedéssel kellett szembesülnie.
A 2010-es év hozott némi fordulatot a negatív trendben, amihez hozzájárult a fogyasztók növekvő optimizmusa (ezt támasztották alá a növekvő fogyasztói bizalmi index számai is) részben a válságból való kilábalás reménye, részben a választások utáni felfokozott várakozások következtében. A szezon teljesítménye ugyanakkor 2010-ben a teljes kiskereskedelem szintjén nem érte el a 2006-os kiugró eredményt, és ezt leginkább a hagyományos csatornák érezték meg.
Emelkedéssel zártak csütörtökön a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
