Privátbankár: A külső szemlélő számára úgy tűnik, hogy gigantikus világbajnokságot rendeztek Kazanyban. Ezzel kell majd versenyeznie a következő VB házigazdájaként Budapestnek?

Gyárfás Tamás: Nem, és nem is hiszem, hogy lehetne. A nemzetközi úszószövetség (FINA) egy vaskos könyvben határozta meg azokat a követelményeket, amiket egy rendezőnek biztosítania kellene. Ezt az oroszok körülbelül háromszorosan túlteljesítették. Banális dolgot mondok, de még a versenyhelyszíneken elhelyezett ideiglenes wc-k is szalonoknak tűntek. Felépítettek egy állandó uszodát két medencével, de ott csak a műugró számokat rendezték, a vízilabda versenyekre már egy ideiglenes medencében került sor, s azt mindenki látta, hogy az úszó számokat a kazanyi stadionban felépített úszó komplexumban bonyolították le: a stadionba két 50 méteres medencét helyeztek el, új ideiglenes lelátót építettek. Csak a versenyuszoda felett létesített, időszakos tető 15 millió dollárba került. A verseny után lebontandó létesítmények költsége nagyjából a fele volt annak, mint amennyibe a budapesti VB teljes új uszodája kerül.

Pb: Ezt a költséget is többen sokallják. Mi erről a véleménye?

Gy.T.: A szervezőbizottságban meghatározott feladatmegosztás szerint az anyagi kérdésekkel nem én, hanem Kósa Lajos, a szervezőbizottság elnöke foglalkozik. Azt azonban szakmai alapon is bátran vállalhatom, hogy a magyar úszó- és vízilabda sportnak az elért eredmények alapján már régóta kijárt egy ilyen létesítmény. Magyarországon 85 éve – a Hajós Alfréd uszoda megnyitása óta – nem épült ilyen nagyságú, korszerű, a vízi sportokat támogató létesítmény. A Komjádi uszoda már létrehozásakor is komoly kompromisszumokkal jött létre. Kell egy ilyen uszoda, hiszen az eredményeink alapján számos nagy verseny rendezésére nyílhat lehetőség – Budapestnek az úszók teljesítménye miatt helye lenne a világkupa sorozatban.

Az uszoda építése

Pb: Ha már teljesítmény, hogyan értékeli az úszócsapat teljesítményét a világbajnokságon?

Azt kell mondanom, valahogy szívet melengető érzés, hogy az újságírói kérdések után kicsit sajnálkoznunk kell, hogy Hosszú Katinka csak egy világcsúcsot úszott és két aranyat tudott nyerni, miközben Katie Ledecky – akivel szemben Katinkát a világ legjobb úszójának választották, ezúttal tarolt, hiszen négy távon is aranyérmes lett. A másik oldalon viszont ott van Cseh László, aki a tavalyi év úszójának választott Chad Le Clos-szal (és a lelátón kis híján infarktust kapó édesapjával) szemben bizonyította, hogy igenis van helye a világelitben. Önkritikusan be kell vallanom, hogy már én is Laci visszavonulását terveztem, s utánpótlás vezetőnek kértem fel. Ő azonban azt mondta, hogy még érzi a kihívást, és úszni akar.

Orbán Viktor a világbajnokság zászlajával

Pb: Mennyiben játszott szerepet a sikerben az, hogy Cseh László, s például a meglepetés ezüstöt elérő Verrasztó Dávid is edzőt cserélt a közelmúltban?

Gy.T.: Cseh Laci példáját tudom idézni: 25 éve járt ugyanabba az uszodába minden hajnalban és délután, együtt öregedett a falakkal. Nem lehet vitatkozni azzal, ha úgy érzi, új kihívásokra, környezetváltozásra van szüksége. Azt gondolom, a mostani eredmények is azt bizonyítják, hogy az úszóink sokkal megfontoltabban lépnek a változtatás ilyen útjára, mint akár más sportágakban: pontosan érzik, mikor kell új inspirációkat keresni. Egerszegi Krisztina sosem hagyta volna el Kiss Lászlót, mint ahogy Darnyi Tamás sem tudta volna elképzelni, hogy ne Széchy Tamás irányítása mellett ússzon, holott meggyőződésem, hogy rengetegszer kívánta a pokolba a sokszor könyörtelen edzőt. Fontos hangsúlyozni, hogy azok a kollégák, akiktől ezek a versenyzők most továbbléptek, nem rossz edzők, s ezt valószínűleg újabb tanítványokkal fogják tudni bizonyítani, mint ahogy azt sem hiszem, hogy változik majd a kemény, odaadó munkát megkövetelő edzői hozzáállás. Rengeteg jó edzőnk van, s szerencsére számtalan, tehetséges versenyzőnk.

Pb: Kanyarodjunk vissza arra, amit mondott, hogy Cseh László együtt öregedett a Spartacus uszodával. Amikor ezek a versenyzők 10-20 éves távlatból űridőnek tetsző eredményeket érnek el, mekkora hátrány lehet az elmaradott infrastruktúra?

Gy.T.: Szerencsére az eredményeinkben ez nem látszik. De épp ezért sürgettem már régóta az új nemzeti uszoda felépítését. Számomra fontosabb volt az uszoda építése, mint a világbajnokság elnyerése, de be kellett látnom, hogy a terv megvalósulásához kell a világesemény.

Pb: Ráadásul a vizes vb kirakatrendezvénnyé lépett elő a 2024-es olimpiai kvalifikációval kapcsolatban....

Gy.T.: Itt is fontos tisztázni, hogy előbb nyertük el a világbajnokságot, minthogy újból napirendre került volna az olimpia megrendezésének kérdése. Most egyértelműnek látszik, hogy a Limában 2017. szeptember 15-én lezajló, a helyszínt kijelölő szavazás előtt egy hónappal megtartott vizes világbajnokság jelentősen befolyásolhatja a szavazást. Unos-untalan elmondták már, hogy Magyarország az olimpiák történetében még mindig az első 10 legsikeresebb nemzet között van, s ezek között mi vagyunk az egyetlen ország, amely még nem rendezett olimpiát. Ráadásul azt követően, hogy a 2022-es téli olimpiát Peking kapta, a 2024-es helyszínről döntő szavazáson mutathatja meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) először, hogy komolyan gondolja az olcsóbb és fenntarthatóbb olimpia rendezését célul tűző Agenda 2020 programot. A magyar sport elismertsége rendkívüli, Budapestről, mint potenciális rendezővárosról lenyűgözően jó a vélemény a sportvezetők körében. Ugyanakkor a Kazanyban illetve a NOB ülésein folytatott eszmecserékből egyértelműen kitűnik, hogy csak olyan ország kaphatja meg a rendezés jogát, ahol a társadalom döntő többsége - legalább 70 százaléka – a rendezés mellett áll ki. Az úszó vb (és az ugyancsak 2017 nyarán megrendezésre kerülő cselgáncs világbajnokság) annak újabb bizonyítéka lehet, hogy Magyarország minden nagyobb sporteseményt kiválóan tud megrendezni, ám a társadalom támogatása nélkül aligha leszünk esélyesek.

Gyárfás Tamás

Pb: Végezetül fókuszáljunk inkább közelebbre, mire lehet számítani jövő nyáron, a riói olimpián?

Gy.T.: Arra, hogy reggelente úszó aranyakra ébredünk: miután a tévés jogokért 7 milliárd dollárt fizető NBC az amerikai főműsoridőben akarja közvetíteni az úszó döntőket, ezért azok riói idő szerint este 10-kor kezdődnek majd. Akkor Budapesten hajnali 3 óra lesz. Sóhajtozhatnánk, hogy éjjel nem lehet jól úszni, de emlékezzünk arra, hogy Pekingben - hasonló okokból - reggel 9 órakor kezdődtek a döntők. Akkor és ott bebizonyosodott, hogy a jó úszók bármikor képesek kiemelkedő eredményre. Márpedig nekünk kiváló úszóink vannak.