A tanulmány szerint az internetezők 64 százaléka tisztában van azzal, hogy az interneten megosztott adatait, felhasználói szokásait felhasználják a marketing és média szakemberek, ezért azok jelentős értéket képviselnek. Ennek ellenére csupán a válaszadók 17 százaléka kontrollálja szigorúan, mit tudhat meg róla az online világ.
Aktív védelmezők (17%)
Ez a csoport sokkal inkább tudatában van a célzott marketingnek, mint az átlag: tízből nyolc válaszadó tudja, hogy a keresési és böngészési történetük alapján a hirdetők célba veszik őket. Ezért inkább kimaradnak a közösségi oldalakon folyó kommunikációból és egyéb területen is maximálisan védik az adataikat a biztonsági beállítások segítségével. Ez a kisebbségben lévő csoport ugyan alkalmanként vásárol az interneten, de a legtöbbször még fogyasztói előnyökért és árengedményekért sem szeret regisztrálni.
Vásárlók (21%)
A tanulmány érdekes következtetése, hogy az internetezők egy ötöde elsősorban a jó vásárlási, beszerzési lehetőségek miatt internetezik. Ezen fogyasztók nagy része igen tudatos: ha például boltban vásárolnak, okostelefonon ellenőrzik az internetes árakat a legjobb ajánlat érdekében. Meglepő, hogy ebben a csoportban nem sokan tudják - mindössze 37%, - hogy a közösségi oldalak felhasználják a személyes adatokat a hirdetésekhez.
Megosztók (21%)
A fogyasztók többségénél nem az információbiztonság a fő szempont – mutatta ki a MasterCard tanulmánya. A felmérésben megkérdezettek huszonegy százaléka például egyáltalán nem lát kockázatot abban, ha internetes tevékenységét mások is láthatják. E csoport tagjainak több mint a fele naponta 10-szer is használja az internetet, és ott személyes tartalmat, adatokat oszt meg, cserébe jó ajánlatokat, további információt és kedvezményeket várnak. A napi közösségi oldalak használata mellett a meggyőződésük, hogy az internetes vásárlás időt és energiát takarít meg, így szívesen regisztrálnak, és nem bánják, ha szállítási címüket az oldal rögzíti. E csoport tagjai gyakran jelentkeznek be különböző helyszínekről, és szeretik a geolokációs alapú ajánlatokat is.
Közösségi emberek (21%)
A válaszadók egy másik 21 százalékának ugyanakkor inkább a közösségi oldalak használata és az ott folyó kommunikáció a fontos, ők naponta használják a közösségi oldalakat, és ha ezt nem tehetik, úgy érzik, kimaradnak valamiből. Jóllehet tudatában vannak a célzott marketing eszközöknek, nem tartják valami sokra az adataikat, így nem is aggódnak azok védelme miatt. Amikor vásárlásról van szó, a többségük (80%) ugyan interneten is utánanéz annak, hol találhatja a legjobb ajánlatokat, de 63 százalékuk továbbra is személyesen megy vásárolni.
Passzív internet felhasználók (20%)
Végül a felhasználók mindössze 20 százaléka tartozik abba a csoportba, melynek tagjai nem igazán hisznek az internetben, de azért használják azt. Ők töltik a legkevesebb időt online, jellemző rájuk, hogy nagyrészt férfiak, praktikus gondolkodásúak, nem túl gyakori látogatói a közösségi oldalaknak (csupán 48% tesz így) és nem gyakran vásárolnak az interneten. A többi személyiség típussal összehasonlítva inkább vásárolnak a mobileszközükről, ám nagyobb hajlandósággal adják meg adataikat valamiért cserébe.
A miniszter a Facebookon tette közzé a képet a Tisza Párt frakciójáról.
