Tavasszal már sokan temették a bitcoin nevű virtuális, számítógépes, decentralizált és alulról szerveződő fizetőeszközt, amely márciusban, a ciprusi válság idején került be a világsajtó élvonalába. Akkoriban ugyanis robbanásszerűen nőtt, 1-2 hetente duplázódott meg az értéke, míg április elején el nem érte a 266 dollárt, hogy aztán újabb pár nap alatt mintegy 60 dollárig zuhanjon.
Nem lett sem 500 dollár, sem öt cent
Az ellendrukkerek ekkor kárörvendően azt mondogatták, hogy ők megmondták, lesz ez még pár cent is. Megszaporodtak az olyan vélemények, hogy e pénz mögött nincs semmi, csak a hit és a nyereségvágy, és egy pilótajáték az egész. De sokan nem adták fel, az árfolyam lassan magához tért.
Július elején újabb mélypont volt 65 dollár környékén, azóta azonban kisebb lépésekben ugyan, de szépen emelkedett, és ma 129 dollár környékén nagyjából kétszer annyit ér, mint alig két hónapja. De az optimisták is tévedtek, akik hamarosan 500, vagy 1000 dolláros árakban reménykedtek a tavaszi buborékfújáskor.
A forgalom viszont töredéke annak, mint tavasszal, legalábbis a MtGox nevű japán bitcoin-tőzsdén. (A kereskedés jelentős része a hírek szerint más „tőzsdékre”, internetes plattformokra tevődött át.) A második legnagyobb tőzsdén, a Bitstamp-en viszont csak csekély forgalomcsökkenés tapasztalható. (Erre még visszatérünk.)
A németek léptek először
Közben a háttérben komoly munka folyik, számos vállalkozás lát üzletet ebben a virtuális pénzben és fektet be a használata érdekében. Állítólag már sok ezer helyen fogadják el, ezek között érdekes módon nagyon elterjedt Berlin egyes városrészeiben is. A német hatóságok nemrég elismerték hivatalosan is a létezését, a Die Welt szerint mint „magánpénzt” regisztrálták, amely elszámolási egység és fizetőeszköz céljaira szolgál.
Az ügyet egy FPD-s (liberális) politikus parlamenti kérdése váltotta ki, amelyre a pénzügyminiszter állásfoglalással válaszolt. Az eset mindjárt felvetett egy csomó másik kérdést is: ha elfogadott fizetőeszköz, akkor lehet-e bitcoinban adót fizetni? Ha egy vállalkozás bitcoinért értékesíti az áruit, akkor kell-e azok után áfát (áruforgalmi adót) – pontosabban a német megfogalmazás szerint többletérték-adót (Mehrwertsteuer) – fizetni?
Ha rendes pénz, akkor adózzunk vele
Ezekről a kérdésekről még folyik a vita, az első nyilatkozatok szerint azonban a bitcoin, ha ugyanúgy fizetőeszköz, mint a többi, akkor, miként a többi pénzzért való árusítás esetében, a bitcoinos eladások is áfa-kötelesek. Ha pedig valaki a bitcoinon árfolyam-nyereséget ér el, akkor ugyanúgy fizessen árfolyamnyereség-adót, mint más devizák árfolyamnyeresége után.
Ez egyébként a németeknél eléggé húzós, 25 százalék, ami egyházi adóval /!/ és szolidaritási járulékkal együtt 28 százalékra nőhet. A Die Welt szerint egyébként az áfa-fizetést úgy kell elképzelni, mint a normál pénzért eladott áruknál is: ha valaki elad egy-két árucikket az eBay-en, akkor nem fizeti utánuk be az áfát, de ha üzletszerűen kereskedik, akkor már igen.
Csapásokat adunk és kapunk
A bitcoin-társadalom csapásokat ad és kap. Thaiföld néhány héttel korábban gyakorlatilag betiltotta a bitcoinnal kapcsolatos összes műveletet az országban, ezzel ez az első olyan állam, ahol egyértelműen tilos lett. A thaiföldi székhelyű Bitcoin Co. Ltd. is máshová kénytelen tenni a székhelyét, ugyanakkor Kínában állítólag egyre népszerűbb a „kriptopénz”.---- Japán becsődölők, kínai csalók ----
Az egyik kulcsfontosságú államban, az USA-ban is folyik valami a háttérben, de még nincs igazán eredménye. Ott a különböző hatóságok képviselői a napokban találkozót tartottak nagyobb bitoinos vállalkozásokkal a vitatott kérdések tisztázására. Egyértelmű állásfoglalást még nem adtak ki.
Csődveszélyben a bitcoin-tőzsde
De az USA-ból indult még egy újabb csapás. A bitcoin biztonságának kérdései mindig szolgálnak meglepetéssel. Amint az Alapblog szerzője is írja, a legnagyobb tőzsde, a japán székhelyű MtGox helyzete megrendült, miután az amerikai hatóságok befagyasztották a számláit, és pereskednie is kell. A kifizetések akadoznak, méghozzá hetekig, lehet, hogy csőd jön. Nem tudni, hogy a MtGox-nál levő dollárok valaha is megérkeznek-e.
Ahány tőzsde, annyi árfolyam
Míg ebben a pillanatban, péntek kora délután a MtGox árfolyama 128,90 dollár volt, a Bitstamp-é csak 118,70 dollár, ez nyolc százalékkal alacsonyabb. A német Bitcoin.de-n – amely már a német hatóságok hivatalos engedélyével üzemel – viszont 92,50 euró körül szóródtak a kötések, körülötte nagyjából egy plusz-mínusz egy eurós sávban. Ez az árfolyam 122,40 dollárnak felelt meg.
Apropó, Kína. Bár merőben újat nem tartalmaz, feltűnést keltett nemrég egy írás, amely bitcoinos visszaéléseket tárgyal ki. A „Hogyan adjuk el bitcoinunkat az eBay-en 300 százalékos profittal” című angol nyelvű írás szerzője meglepve tapasztalta, hogy a népszerű netes aukciós házban (és a PayPal fizetési szolgáltató segítségével) felkínált bitcoinjainak árát az aktuális tőzsdei ár háromszorosára, háromszáz dollár közelébe is feltornászták. A vevő kínai volt, és bankkártyával fizetett.
A PayPal visszacsinálható
Az eladó gyanakodott, de boldog volt, feltételezte, hogy a vevők talán másképp nem tudnak bitcoinhoz jutni és fizetni érte. (Hitelkártyára, ahogy már írtuk említett cikkünk második részében, másutt ez nem lehetséges, nem véletlenül...) Újabb bitcoinokat vásárolt, majd ezeket is hatalmas haszonnal adta tovább kínaiaknak.
A vevő igazolta, hogy fizetett, majd elküldték neki az árut. (Ez a bitcoin esetében ugye nagyon egyszerű.) Nemsokára azonban a PayPal-tól értesítést kapott, amiben közölték, hogy a vevő reklamált, mivel nem kapott árut, és visszakérte a pénzét. Ez hitelkártyás-PayPal-os vásárlásoknál minden további nélkül lehetséges. A bitcoin visszaküldése viszont visszavonhatatlan művelet, és az eladó hiába bizonygatta igazát, nem járt szerencsével. Így történt ez három tranzakciónál egymás után, ami aligha lehet véletlen, inkább jól megtervezett csalássorozatra utal.
Egy korábbi orosz szövetségi tisztségviselőt választottak elnökké Dél-Oszétiában, a Grúziától elszakadt, Oroszország által támogatott régióban. 
