Iparági becslések szerint csaknem minden második gépjárműre szerelt kiegészítő ellenőrizetlen forrásból származik, ezek 20-25 százaléka (vagyis 50-70 ezer darab) pedig hamisítványnak minősíthető.
Emellett riasztó adat, hogy a teljes hazai járműállomány 20-25 százaléka, vagyis hozzávetőleg egymillió autó a napi közlekedés során hibás világítási berendezésekkel közlekedik, további 15-20 százalékuk kisebb-nagyobb, de nem engedélyezett átalakításokkal vesz részt a forgalomban.
Nem lehet kedvünkre cserélgetni a lámpákat
A szabványos gyári világítási berendezéseken túl, bármilyen többletterhelést okozó fényforrás felszerelése tilos, amely alól csak a ködlámpával el nem látott, de a szükséges vezetékkel már gyárilag felszerelt autók jelentenek kivételt.
A nem szabványos berendezések túlterhelik az autók elektromos hálózatát, a beszerelés szakszerűtlensége pedig tovább fokozhatja a bajt, ami a járművek kigyulladását is okozhatja – hívta fel a jelenségre a figyelmet Gablini Gábor, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület vezetőségi tagja. A bárhol beszerezhető kék fényű xenon hatású lámpa beszerelése ugyancsak komoly veszélyforrást jelenthet a többi autósra nézve, ezért használata szintén szabálytalanságnak minősül.
Szépnek szép, csak veszélyes?
A világítási berendezések mellett tilos az olyan futómű-átalakítás is, amely megváltoztatja a futóművek gyárilag tervezett terhelését, menettulajdonságait és stabilitását. Különösen gyakori a keréktárcsák, vagyis az alumínium-, illetve könnyűfém felnik nem minősítettre cserélése. Az ilyen utánzatok többsége döntően az interneten keresztül jut el a fogyasztókhoz. A gyatra minőségű másolatok akár már egy kisebb ütközés, padkázás vagy úthiba miatt eltörhetnek, ez pedig életveszélyes is lehet az utazókra és a többi közlekedőre.
Az autóra felszerelt bármilyen engedélynélküli, vagy nem szabványos kiegészítő elem súlyos közlekedésbiztonsági és működési kockázatot jelent, mert nem illeszkedik az adott jármű gyárilag kialakított rendszereibe.
Igaz, volt honnét erősödni. 
