Iparági becslések szerint csaknem minden második gépjárműre szerelt kiegészítő ellenőrizetlen forrásból származik, ezek 20-25 százaléka (vagyis 50-70 ezer darab) pedig hamisítványnak minősíthető.
Emellett riasztó adat, hogy a teljes hazai járműállomány 20-25 százaléka, vagyis hozzávetőleg egymillió autó a napi közlekedés során hibás világítási berendezésekkel közlekedik, további 15-20 százalékuk kisebb-nagyobb, de nem engedélyezett átalakításokkal vesz részt a forgalomban.
Nem lehet kedvünkre cserélgetni a lámpákat
A szabványos gyári világítási berendezéseken túl, bármilyen többletterhelést okozó fényforrás felszerelése tilos, amely alól csak a ködlámpával el nem látott, de a szükséges vezetékkel már gyárilag felszerelt autók jelentenek kivételt.
A nem szabványos berendezések túlterhelik az autók elektromos hálózatát, a beszerelés szakszerűtlensége pedig tovább fokozhatja a bajt, ami a járművek kigyulladását is okozhatja – hívta fel a jelenségre a figyelmet Gablini Gábor, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület vezetőségi tagja. A bárhol beszerezhető kék fényű xenon hatású lámpa beszerelése ugyancsak komoly veszélyforrást jelenthet a többi autósra nézve, ezért használata szintén szabálytalanságnak minősül.
Szépnek szép, csak veszélyes?
A világítási berendezések mellett tilos az olyan futómű-átalakítás is, amely megváltoztatja a futóművek gyárilag tervezett terhelését, menettulajdonságait és stabilitását. Különösen gyakori a keréktárcsák, vagyis az alumínium-, illetve könnyűfém felnik nem minősítettre cserélése. Az ilyen utánzatok többsége döntően az interneten keresztül jut el a fogyasztókhoz. A gyatra minőségű másolatok akár már egy kisebb ütközés, padkázás vagy úthiba miatt eltörhetnek, ez pedig életveszélyes is lehet az utazókra és a többi közlekedőre.
Az autóra felszerelt bármilyen engedélynélküli, vagy nem szabványos kiegészítő elem súlyos közlekedésbiztonsági és működési kockázatot jelent, mert nem illeszkedik az adott jármű gyárilag kialakított rendszereibe.
A katolikus egyházfő áldást osztott.
