Elkészült az EU statisztikai szervezete, az Eurostat árszínvonal-statisztikája (PLI) a 2013-as évről, érdemes volt belenézni, hogy mit mutat a dohányárukkal kapcsolatban, amelyek árát az utóbbi években erősen emelték Magyarországon. Egyes szakemberek, ha az áremelkedések szóba kerülnek, szívesen teszik hozzá, hogy még így is Magyarországon az egyik legolcsóbb a cigaretta, és az adatok ezt alá is támasztják.
Csak Bulgáriában olcsóbb
Ha az EU 28 tagállamának dohányár-színvonalát 2013-ban 100 százaléknak vesszük, akkor Magyarországon ennek még az itteni áremelések után is csak 57 százaléka volt az ár. Ennél alacsonyabb értéket csak Bulgáriában vettek számba. Kicsivel felettünk a sorban hozzánk közel egyébként szinte csak volt szocialista országok vannak. Lengyelország alig előz meg bennünket, Románia már valamivel jobban elhúzott. Messze a legdrágább pedig Norvégia és Nagy-Britannia (lásd a grafikont).
Kérdés, hogy mi a jó, ha drága a cigaretta, vagy ha olcsó Magyarországon. Azt mondják a szakemberek, és ez teljesen logikus is, hogy minél drágább, annál alacsonyabb lesz a fogyasztás, csökken a dohányzók száma, javul az egészségügyi helyzet. Ugyanakkor viszont egyre magasabb lehet a csempészet szintje is, főleg, ha olcsóbb árszintű szomszédai vannak az adott országnak, mint Magyarországnak.
Csakhogy a bér még alacsonyabb
De például a kicsiny Luxemburgban is gyanúsan magasak az eladások, feltehetően azért, mert míg náluk öt euró körül van egy doboz cigaretta, addig francia és holland szomszédaiknak ugyanazért 6-7 eurót kell fizetni. Érdemes megnézni a Numbeo árait, bár azok a felhasználók által beküldött adatokon alapulnak, így talán kevésbé precízek a hivatalos adatoknál.
A magyar cigarettaárak azonban csak abszolút értékben alacsonyak: hiába ugyanis, hogy euróban csak az EU-átlag 57 százalékát teszik ki, de 2012-ben az itteni átlagbérek csak az EU-színvonal 27 százalékára rúgtak. Ez 2013-ban sem javulhatott döntő mértékben, legfeljebb 1-2 százalékponttal. (Eközben ráadásul a szakemberek nálunk azon vitatkoznak, 2, 3 vagy 4 millió ember tekinthető az országban szegénynek.) A bérekhez, az életszínvonalhoz képest tehát itt sokkal nagyobb teher egy dohányosnak a cigaretta megvásárlása, mint másutt.
A „meddig emeljünk árat”-problémának biztosan van egy optimálishoz közeli megoldási pontja, amikor az ár eléggé riasztó ahhoz, hogy leszokásra ösztönözze a fogyasztókat. Ám mégsem növeli kiugró mértékben a csempészetet és a bizonytalan eredetű, esetleg rossz minőségű vagy különösen káros dohányfajták fogyasztását.
Van honnét és van miért csempészni
Így érthető, hogy lassan nem múlik el hét anélkül, hogy a NAV ne adna hírt valamilyen nagyobb csempészcigaretta-fogásról. Az Eurostat néhány EU-n kívüli, de a közelünkben levő országot is felsorol, mint Albánia, Szerbia, Macedónia, van, ahol csak fele annyiba kerül a dohány, mint itt. Csempészni tehát van honnét és van miért, így a csempészet várhatóan komoly probléma lesz, valószínűleg évekig, rossz esetben még hosszabb ideig. Főleg, ha eközben sok embernek nem lesz más munkája.
|
EU: Hatásosan segíti a leszokást az áremelés A dohánytermékekre kivetett adók Európai Uniós szintű szabályozásához kapcsolódóan két főbb irányelvet nevezhetünk meg – közölte a Privátbankárral Demjén Tibor, a Dohányzás Fókuszpont Országos Egészségfejlesztési Intézet vezetője. Leírása szerint a 2002/10/EC irányelv azt írja elő, hogy a cigarettára kivetett teljes jövedéki adónak (tételes- és értékadó az Áfa nélkül) el kell érni a kiskereskedelmi átlagár legalább 57 százalékát. A jövedéki adó azonban 1000 szál cigarettára nem lehet kevesebb, mint 60 euró, 2006. január 1-től pedig 64 euró. Azon tagállamok, amelyekben a jövedéki adó mértéke 1000 szál cigarettára minimum 95 euró (illetve 2006-tól 101 euró), mentesítést kapnak az 57 százalékos adómérték alól. Az irányelv alól több ország, így Magyarország is derogációt (halasztást) kapott. Az irányelv által meghatározott adószintet Magyarországnak 2007. december 31-ig kellett teljesítenie.
Azon tagállamok viszont, amelyek 1000 szál cigarettára legalább 115 euró jövedéki adót vetettek ki, mentesítést kapnak az említett 60 százalékos adómérték alól. Magyarország erre is haladékot kapott 2017. december 31-ig. A magyarországi áremelkedést tehát az Európai Uniós irányelveknek való megfelelés, az Európai Unió többi tagállamának utolérése indokolja. Mind az EU, mind a WHO a dohányzás visszaszorításának hatásos eszközei között tartja számon az adók növelésén keresztül történő kiskereskedelmi áremelést – foglalja össze a vezető. Az elérendő cél a dohányzás visszaszorítása és ennek egyik hatékony eszköze az adóemelés, ezáltal pedig a kiskereskedelmi ár növelése. |
