Meglepő: abban a boltban vásárolunk, amelyik nyitva van
250 milliárd forint pluszforgalomhoz jutottak a hét utolsó napján is nyitva tartó kisvállalkozások a kötelező vasárnapi pihenőnap bevezetése óta eltelt közel egy évben - írta a legfrissebb online pénztárgép adatokra hivatkozva hétfői számában a Magyar Idők.
Szatmáry Kristóf, a Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa a lapnak az adatokról azt mondta, a kötelező vasárnapi pihenőnapról szóló törvény tavaly március 15-i hatálybalépése óta eltelt 49 hét online kasszák által mért adatai szerint míg korábban 142 milliárd forint volt a vásárlók heti átlagos költése a kereskedelemben, addig a boltzár óta 164,3 milliárd forintra ugrott ez az összeg. A napi kiadások átlagban 20,2 milliárdról 23,4 milliárd forintra nőttek a bevezetéstől 2016. február 21-ig vizsgált időszakban.
A lap szerint a kiskereskedelmi árusítóhelyek, vendéglátó üzletek, szállodák, benzinkutak, trafikok, gyógyszertárak nyugtaadásaiból származó bevételi összesítésből kiderül, hogy a jogszabály bevezetése óta hetente a vasárnapi forgalomból nagyjából 4,5 milliárd forint elköltése terelődött át a hét többi napjára, miközben a cégek bevételei ennek eleve a többszörösével bővültek hétfőtől szombatig.
Fontos gazdaságpolitikai cél, hogy ne a Tescóban vásároljanak a magyarok
Szatmáry Kristóf a lapnak hangsúlyozta: a törvénnyel fontos gazdaságpolitikai célokat sikerült elérni úgy, hogy negatív hatás nem jelentkezett a piacon, vagyis a forgalom hatvan százalékát bonyolító multik bevételei nem estek vissza, nem történtek elbocsátások sem, miközben a lakossági fogyasztás erősödött. Emellett megvalósulni látszik a másik célkitűzés, ami a kisvállalkozások piacvédelméért született - szögezte le a miniszteri biztos.
Bár a biztos által említett célok is nemesek, érdemes felidézni, mi is szerepel a jogszabályban:
| Az Országgyűlés abból kiindulva, hogy - a kereskedelem a nemzetgazdaság meghatározó ága, amely ugyanakkor mindenkor ésszerű keretek között kell, hogy működjön, - segítse a munkavállalók testi és lelki egészségének megőrzését, továbbá megfelelő pihenőidőt biztosítson, - megfelelő egyensúlyt kell teremteni a kereskedelmi tevékenység gyakorlásának szabadsága, valamint a vasárnap, illetve munkaszüneti napokon dolgozók érdekei között, - ha a kereskedelem szabadságának érdeke és a magyar társadalom legfontosabb építőkövének, a családnak a védelméhez fűződő érdeke összeütközésbe kerül, akkor a családi közösségek megtartóerejét kell erősíteni, a következő törvényt alkotja (...) (2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról) |
illetve az eredeti törvényjavaslat indoklásában:
| A törvényjavaslat egyaránt törekszik arra, hogy a kereskedelmet – amely a nemzetgazdaság húzó ágazata – csak ésszerű mértékben, a nyilvánvaló kivételek alkalmazása mellett korlátozza, ugyanakkor elősegítse azt is, hogy a vasárnap valóban az ország döntő része számára pihenőnap legyen. Olyan szabadnap, amelyen a családi együttlétre nyitva álló rövid időt nem kurtítja még a vásárlással eltöltött idő is. A családok számára azért jelentene hozzáadott értéket, ha a kereskedelemben dolgozó szülők a Munka törvénykönyve alapján járó heti 2 pihenőnapjuk egyikét vasárnap kapnák meg kötelezően, mert a gyermekek hétköznap iskolában vannak és csak a hétvége áll rendelkezésre ahhoz, hogy szülők és gyermekek együtt legyenek. |
Hatnak a magas lakásárak, de még mindig sokan pénzkidobásnak tartják a lakásbérlést. 
