|
| Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt (b), Ecce Homo (k) és a letakart Golgota című festménye a debreceni Déri Múzeum Munkácsy-termében. A festményt azért takarták le, mert tulajdonosa, Pákh Imre megtiltotta a kép további nyilvános bemutatását. A másik két kép már az államé. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt |
Elutasította a Munkácsy Mihály Golgota című festményének védetté nyilvánítása miatt benyújtott keresetet hétfőn a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. A közigazgatási pert Pákh Imre műgyűjtő, a festmény tulajdonosa indította a Forster-központ ellen a festmény védetté nyilvánítását elrendelő határozat miatt.
Hogy került a kép a múzeumba?
Pákh Imre a hétfői tárgyaláson felidézte: a Golgotát 1884-ben festette Munkácsy Mihály Párizsban, majd 1887-ben Amerikába vitték, ahol egy amerikai üzletember megvásárolta. 1988-ban vette meg Julian Beck amerikai kereskedő, aki 1991-ben hozatta kölcsönzéssel Magyarországra kiállítás és restaurálás céljából, 1993-tól Magyarországon volt látható kiállításon. Julian Beck a képet felajánlotta megvételre a magyar államnak, amely azonban elzárkózott ettől. A képet 2003-ban Pákh Imre műgyűjtő vásárolta meg és letéti szerződést kötött a kiállító múzeummal 2004-ben, 2006-ban és 2012-ben.
9 millió dollárról indult a licit - lefelé
Pákh Imre elmondása szerint L. Simon László még államtitkárként 2013-ban jelezte, hogy a magyar állam szeretné megvásárolni a festményt, a tulajdonos akkor beszerezte a szakértői értékbecsléseket és megállapodást kötött Lázár János államtitkárral, az akkori vételár 9 millió dollárról szólt.
Időközben a Magyar Nemzeti Bank jelezte, hogy az alkotást a jegybank Értéktár Programjának részeként kívánja megvásárolni hatmillió dolláros - több mint 1,6 milliárd forintos - vételárért. A tulajdonos azonban kilencmillió dollár alatt nem volt hajlandó eladni a Munkácsy-képet.
Az adásvételről a tulajdonos és a magyar állam között folyó eredménytelen egyeztetések után az állam tavaly nyáron indította el a védési eljárást, hogy azt ne lehessen kivinni az országból. Részletek>>> A Golgota tavaly november 20-án hivatalosan is felkerült a védett művészeti alkotások közé.
A tulajdonos emlékeztetett arra, hogy a képet 1991 óta őrzik Magyarországon, a védettség kérdése mégsem merült fel 25 évig.
Zsarolás vagy kulturális örökségvédelem? A bíróság szerint utóbbi
A műgyűjtő jogi képviselője szerint a védetté nyilvánítási határozat része volt annak az állam által kinyilvánított szándéknak, hogy a képhez áron alul jussanak hozzá, nem az eladó, hanem a vevő által meghatározott összegért. Ez kimerítheti akár a zsarolás, akár a kényszerítés tényállását, így az eljárás akkor sem minősülhet jogszerűnek, ha egy hatóság határozatában ölt testet - közölte.
A Forster-központ jogi képviselője hangsúlyozta: a felperes beadványa nem tartalmaz a védetté nyilvánítással kapcsolatban releváns információkat, az eljárás ugyanakkor nem politikai és gazdasági célokat, hanem a közérdeket, a kulturális örökség védelmét szolgálja. A védetté nyilvánítás szakmai szempontból indokolt volt, még ha a tulajdonosi jogok bizonyos korlátozásával is jár, ezek a korlátozások azonban nem egyediek és 14 ezer másik védett műtárgy tulajdonosát ugyanúgy érintik - jegyezte meg.
Az ítélet indoklásakor elhangzott, hogy a bíróság polgári vagy büntetőjogi felelősséget nem vizsgálhatott, csak azt, hogy a kép védetté nyilvánítása megfelelt-e a jogszabályoknak.
Továbbra sem láthatjuk a képet
A Golgota jelenleg letakarva lóg a debreceni Déri Múzeum falán. Pákh Imre az ítélethirdetés után az MTI-nek elmondta: a határozat kézhezvétele után dönt a következő lépésről, de nem fogja feladni az ügyet, akár külföldi bírósághoz is kész fordulni. "Csak azt sajnálom, hogy ezzel az ítélettel a bíróság megfosztotta attól a közönséget, hogy láthassa képet" - fogalmazott.
A háttérről korábbi összeállításunkban írtunk többet >>
Szerintük teljesen el tudnák látni Magyarországot. 
