A lakáspiacot jelenleg elsősorban nem gazdasági megfontolások mozgatják. Az eladók jelentős részének nagy valószínűséggel veszteséget kell realizálnia, ha a jelenlegi piacon adja el az ingatlanát. A 2008-tól 10-15 százalékkal (nominális értelemben) csökkent lakásárak jó helyzetbe hozzák a vevőket, de sok esetben nem szabad külön kezelni a vevői és eladói oldalt.

Egy új lakás vásárlásához általában a régit el kell adni; amit a lecsökkent ingatlanárakon vevőként profitálnak, azt eladóként veszteségként meg is kell fizetniük. Így a lakáspiacot jelenleg inkább az élethelyzetből adódó változások mozgatják, semmint egy jövőbeli lakásár emelkedésből várható profit realizálása.

Nőtt a fiatal lakást vásárlók aránya

A lakást vásárlók életkora 2013-ra valamelyest átrendeződött. – mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. A válságot megelőzően a 35-40 éves vásárlók voltak nagy többségben, manapság ennek a korcsoportnak az aránya csökkent. Arányaiban több idősebb, 50 és 60 év körüli és több fiatalabb, 30 év alatti lakásvásárlóval találkozunk - tette hozzá.

A 30 évnél fiatalabb lakásvásárlók részaránya a 2007-es 8-10 százalékról 15 százalékra növekedett 2012-re, az Otthon Centrumon keresztül bonyolított adásvételek alapján. A lakáspiacra lépő fiatalok száma abszolút értékben nem feltétlenül nőtt, hiszen a forgalom is több mint 50 százalékkal esett vissza 2007-ről 2012-re.

A piac és az állam is kedvez nekik

A lakáspiaci „nagykorúság” nem 18 év, inkább a 25 év az alsó korhatár a lakásvásárlók között. Így a 25-30 éves korosztály az, ahol nagy valószínűséggel a legtöbb lakástulajdonnal még nem rendelkező, tehát első lakásukat vásárlóval találkozhatunk. Esetükben a csökkenő lakásáraknak csak a vevői oldalon jelentkező pozitív hatása mutatkozik, hiszen nincs még lakástulajdonuk, amin az elmúlt évek árcsökkenését veszteségként realizálniuk kellene.

Emellett több állami támogatás is ösztönözheti a fiatalokat lakásvásárlásra. 2013-ra tehető pozitív változás, hogy a 35. életévét be nem töltött fiatalok első lakástulajdonának megszerzéséhez nyújtott 50 százalékos illetékkedvezmény 40 ezer forintos felső határa megszűnt, illetve a lakásértékre vonatkozó 8 milliós felső értékhatár kitolódott 15 millió forintra. Az új, 2013-tól érvényes szabályok szerint a maximális, 15 milliós felső lakásérték, illetve az egykulcsos illetékmérték mellett az 50 százalékos kedvezmény 300 ezer forintot tesz ki, szemben a tavalyi 40 ezer forintos kedvezménnyel. Ráadásul a 15 milliós felső értékhatár főleg Budapesten nyitja ki a fiatal lakásvásárlók előtt a kínálat egy nagyobb szegmensét.

Szintén a pozitívan változott állami ösztönzők közé sorolhatjuk a kamattámogatás kibővített rendszerét, valamint a szocpol feltételeinek tervezett átszabását, különösen a használt lakás vásárlásra igénybe vehető félszocpol bevezetését.

2012-ben vásárolt lakások átlagra korcsoportonként és régiónként (millió forint)