|
| Neki biztosan sikerült a bejutás. Pont Ott Parti a pécsi Széchenyi téren 2016. július 26-án. MTI Fotó: Sóki Tamás |
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a kínálat alakulásából is látható, hogy a lakástulajdonosok készültek a szezonra: Budapesten a kiadó lakások kínálata július közepén az egyik hétről a másikra 5 százalékkal nőtt, így július végén már több mint 2500 lakás volt a kínálatban. A szakértő szerint a kínálat bővülésére nagy szükség van, mert a ponthatárok kihirdetésének másnapján elindul a roham a kiadó lakásokért.
Órákon belül gazdára találnak a lakások
„Az oktatási intézmények közelében található és legjobb áron kínált lakások órákon belül bérlőre találnak. Azok a diákok, akik későn kapcsolnak már csak drágább vagy a kevésbé népszerű helyeken található ingatlanok közül tudnak válogatni” – fogalmazott Balogh László.
A fővárosban az átlagos havi bérleti díj 150 ezer forint a kínálati piacon, ez a legfrissebb adat, azaz innen rajtol az albérletszezon. Budapesten belül továbbra is vannak jelentős eltérések. A budai kerületek közül az I-ben 193 ezer forint az átlagos bérleti díj, a II. kerületben 180 ezer forint, míg a V. kerület a legdrágább a 228 ezres átlaggal. Az egyetemekhez közel lévő IX. vagy XI. kerületi lakásoknál az átlagos bérleti díj egyaránt 145 ezer forint, de a külső kerületekben, például a XXI. kerületben, Csepelen csak 90 ezer forint az átlag az ingatlan.com elemzése szerint.
Akár nagyba is költöznek
Szegeden az átlagos albérletár havi 90 ezer forint. Pécsen a lakást kiadók átlagosan 82 ezer forintot kérnek egy hónapra. Győrben 99 ezer forint volt az átlag július közepén, míg Debrecenben 84 ezer forintot tett ki. Miskolc olcsóbb, ott 68 ezer forintért lehet bérelni lakást. Balogh László azt mondta, hogy mind a téglaépítésű, mind a panelek iránt jelentős ebben az időszakban. A diákok egy része pedig a nagy - akár 100-150 négyzetméteres 3-4 szobás - alapterületű lakást keres, amelynek magasabb bérleti és fenntartási díját többen fizetik.
Olcsóbb is lehet még
Bár a július végétől augusztus végéig tartó albérletszezonban emelkedtek az árak, de a rohamot követő 6-9 hónapban az albérletárak néhány ezer forinttal akár mérséklődhetnek is. Az árakat ugyanis meghatározza a kiadó lakások száma:tavaly július-augusztusban például több mint 1000 lakással nőtt a kiadó lakások kínálataBudapesten, ami az átlagos bérleti díjakat 140 ezerről 130 ezer forintra mérsékelte. Ez a forgatókönyv pedig a szezon lecsengése után, azaz ősszel ismét megvalósulhat.
A mérettel változik az ár
A Duna House elemzése szerint míg a fővárosban már bőven 2000 forint felett van a bérelt lakások négyzetméter ára, addig a vidéki egyetemvárosok bérleti piacán lévő ingatlanok legfeljebb csak súrolják ezt az értéket.
|
| A vizsgálatba bevont fővárosi kerületek és vidéki egyetemvárosok albérleteinek négyzetméterár változása lakásméret szerint (Ft/m2) Forrás: Duna House |
2013-ban még Budapesten is csak 2000 forint környékén alakult a bérelt lakások átlagos négyzetméter ára, amelyhez képest a vidéki értékek már akkor is jócskán el voltak maradva.
Az árak a lakások méretével változnak. A nagyobb lakás bérleti díja ugyan magasabb, a fajlagos ár mégis alacsonyabb, mint például egy garzon esetében. A kisebb alapterületű lakások fajlagos árai mindig magasabbak, legyen szó akár bérletről, akár eladó ingatlanról.
Legmagasabb átlagos négyzetméter árak tehát a 30-35 négyzetméteres lakásokat jellemzik, és már 2013-ban is ez a méretű lakás volt fajlagosan a legdrágább. Budapesten is épphogy elérik azonban a 2000 forintos átlag négyzetméter árat a 80-100 négyzetméter közötti ingatlanok a bérleti piacon.
Összeköltzés
Nem véletlen tehát, hogy a fiatalok, főleg az egyetemisták vagy pályakezdők, gyakran társbérletbe költöznek. Egy főre így jóval kedvezőbbek egy nagyobb lakás fenntartási költségei, mint egyedül vagy párban kibérelni egy garzont - jegyzi meg a Duna House.
A legalacsonyabb és legmagasabb négyzetméter árak közt 2013-hoz képest nőttek a különbségek, azaz sokkal nagyobb lett az eltérés a legdrágább pesti kerületek és a vidéki árak közt. A 20-35 négyzetméteres lakások esetében például 2013-ban csak 650 forint körül volt a különbség (VI. kerületi maximum érték és pécsi minimum) a vizsgált területek szélső értékei közt, addig 2017-ben már majdnem 2000 forint (V. kerület és Kecskemét). Hasonló mértékű volt a különbség a főváros legdrágább és az olcsóbb vidéki egyetemi városok közt a 40-60 négyzetméteres méretkategóriában is. A 80-100 négyzetméteres albérletek átlagos négyzetméter ára azonban nem mozdult el drasztikusan egymástól.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
