Panelépület a kaposvári Toldi utcában. A Renova Építőipari Kft. panelfelújítása az Év Homlokzata 2011 díjat nyerte el panel kategóriában. MTI Fotó: Varga György

December 31-ig van már csak lehetőségük a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek, hogy még az enyhébb jogszabályi követelményrendszer mellett végezhessék el épületenergetikai felújításaikat. Jövő január 1-jétől ugyanis megkezdődik a lakóépületek energhiahatékonyságára vonatkozó szigorítások második szakasza. Három lépcsőben szigorodik az épületelemek hőtartási képességének minimumértékei. 2017. december 31-ig csak az uniós és állami forrásból történő felújítások esetében, a jövő évtől kezdődően már minden korszerűsítési munkánál szükséges megfelelni a szigorúbb követelményeknek. 2021-től pedig minden új építésű épületnek el kellérnie az úgynevezett „közel nulla energiaigény” kritériumot.

„A homlokzati fal és a padlásfödém esetében majdnem 100, a nyílászárók esetében pedig nagyjából 25 százalékkal hatékonyabb szigetelést kell kialakítani a 2017 után megkezdett energetikai felújítások során. Ebből is látható, hogy az újonnan bevezetett minimumkövetelmények a korábbinál jóval szigorúbb elvárásokat támasztanak a felújítók számára. Így várhatóan ahány lakóközösség csak teheti, igyekeznek még idén, a szigorítások bevezetése előtt megvalósítani felújítási terveiket” – emelte ki Sárvári Marcell, a Házfórum társasházszakmai fórum vezető szakértője.

Időzítéstől függetlenül is mindenképp érdemes a lehető legjobb hőtartóképességet adni a háznak, hiszen ez a környezet- és költségtudatos energiafelhasználás terén is messzemenő előnyöket jelent minden lakástulajdonosnak.

A panelek vannak a legrosszabb helyzetben

Az energiahatékonyság tekintetében az úgynevezett iparosított technológiával létesített épületek, azaz a panelházak vannak az egyik legrosszabb helyzetben. Ezeknél az épületeknél számos olyan műszaki és anyagi probléma merül fel, amelyek nagyban megnehezítik a szigetelési munkálatok megkezdését, illetve kivitelezését.

„A legtöbb panelépületnél egy üres tér húzódik meg az úgynevezett kettős héjalású tetőfödémben, ez a légüres tér pedig nem csak a tető szigetelőképessége miatt jelent komoly problémát, de a penészesedés kialakulását is elősegíti. Mivel az épületek teljes szigetelésével elérhető megtakarítások mintegy negyede a professzionális tetőszigetelésnek köszönhető, rendkívül fontos, hogy a lakóközösségek ne hagyják figyelmen kívül a tetőfödém szigetelését” – hangsúlyozta Kimmel János, a Kimmel Insulation Kft. ügyvezetője.

Sárvári Marcell egyúttal arra is figyelmeztet: a technikai nehézségek mellett természetesen a finanszírozás is komoly gondot jelenthet, hiszen egy nagyobb, több száz lakásos panelépületnél ez könnyen százmillió forintos tételt is jelenthet. Mivel a házak többségénél nem áll rendelkezésre ekkora mobilizálható tőke, a felújítások jócskán elhúzódhatnak időben.