Nemzetgazdaságilag nehezen indokolható, hogy a szentestét most szombaton le kell dolgozni – vélik a szakértők. A munkanapcseréket anno azért vezették be, hogy a nemzeti ünnepeket így kiegészítve különösen hosszú hétvégék jöjjenek létre, ám a GDP legnagyobb részét adó vállalatok termelése a központi munkanap-tologatásokhoz nem feltétlenül igazodik – írja elemzésében a Világgazdaság.

Ráadásul, ha nem dolgozunk, az még kedvező is lehet a gazdaságnak. Segíthetett, hogy idén augusztus 21. munkaszüneti nap volt – emelte ki Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza. Ezzel élénkülhetett a turizmus, nőhetett a szállodák forgalma, hiszen a hétvégével együtt négy napig nem kellett dolgozni, miután a péntek is pihenőnap volt. A fogyasztás élénkülése pedig a GDP-t is növeli.

Termelési oldalról elméletileg hiányozna, ha nem dolgoznánk le szombatonként a munkaszüneti napokat, elemzők szerint azonban mégsem biztos, hogy ennek érdemi hatása lenne. Nagyon alacsony lehet a termelékenység azokon a szombatokon, amikor dolgozni kell – mondta a Világgazdaságnak Balatoni András. Ez különösen a multicégeknél jelentős, mivel kicsi rá az esélye, hogy a külföldi anyavállalatnál is pont akkor dolgoznának.

Jövőre 366 nap

A jövő év mégis különbözhet a többitől, a szökőnaphatás picit segíthet a gazdasági teljesítményen (a február 29 napos lesz 2016-ban, és a hónap utolsó napja hétfőre esik). Ez abból adódik, hogy a szökőnapnak nincs köze az áthelyezéshez, vagyis az teljes értékű munkanapnak számít. Néhány elemző arra számít, hogy egy-két tizeddel megdobhatja a nyers GDP-adatot a szökőnap, a munkanaphatástól megtisztított és szezonálisan igazított adatra ez azonban nem lesz igaz.