A források harmadáról már döntés született

A Jeremie kockázati tőke harmadik programjának kiírásával – az Európai Uniós visszatérítendő forrásokat is beszámítva - összességében 100 milliárd forintnál is több forrás nyílt meg több részletben az innovatív startup cégek számára. Az MV- Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. szerint 2013 első negyedévében a tőkealap-kezelők már 32 milliárd forint értékben hoztak befektetési döntést. A 2013-as év a kihelyezéseket illetően 2011-2012 után megint kiugró év lesz, mert a Jeremie I. és II. alapkezelők is aktívak a piacon. Az átmenetileg megnövekedett verseny azonban középtávon nem jelent reális veszélyt a tőkealap-kezelők számára – összegezte Oszkó Péter, a PortfoLion elnök-vezérigazgatója.



Az MV Zrt.-adati szerint a jóváhagyott ügyletek száma 2013 első negyedévének végén 93 volt, amely több mint 32 milliárd forintot jelent. A szerződött ügyletek már 75 darabnál tartanak, a leszerződött érték 26,4 milliárd, ebből 18 milliárd folyósításra is került.

Nagy lesz a verseny

A 2011-2012 kiugró év volt, a korábbi tendenciák alapján a 2013-as év is erős lehet, hiszen a Jeremie I. és Jeremie II. nyertes tőkealap-kezelők közösen fektethetnek be a piacon. Azonban a verseny is egyre nő; az első körös alapkezelők sok jó céget elvittek a piacról, így sokkal kevesebb hely marad a Jeremie II. alapoknak az érvényesülésre- mondja el Oszkó Péter.
Középtávon, azaz 2013 után azonban úgy gondoljuk, hogy a második körös alapok nagyon is jó helyzetben lesznek, mivel a Jeremie I-es program indulásával a hazai startup-ökoszisztéma gyors fejlődésnek indult – tette hozzá a szakértő.



Nem mindenkinek fekszik ez a pálya

A pályázatban megfogalmazott korlátozások, valamint a befektetők magas, évente 20-30%-os hozamelvárásai miatt azonban nagyon sok cég nem juthat hozzá ehhez a finanszírozási forráshoz.

A kihelyezéseket illetően komoly koncentráció figyelhető meg, a magas hozamelvárások miatt vannak olyan fő iparágak (informatika, elektronika, telekom, biotechnológia), ahol szignifikánsan nagyobb összeget költenek el a tőkealap-kezelők. Ez viszont nem egyedi eset, külföldön is hasonló tendenciák rajzolódnak ki.

Amellett, hogy a frissen induló, és magas növekedési potenciállal jellemezhető cégek számára komoly tőke áll rendelkezésre, van egy olyan szegmens a kkv szektorban, ahol tőkehiány van. A Jeremie-pályázatban megfogalmazott limitek az árbevételt (1,5 milliárd és 5 milliárd forint) és az alapítást (5 évnél nem idősebb) illetően nagyon erős korlátot jelentenek, több cégről is azért kellett lemondaniuk a befektetőknek, mert nem tudták ezeket a korlátokat leküzdeni. Az EU a következő költségvetési periódusban a visszaterítendő támogatások arányát kívánja emelni, ami kedvez a Jeremie-programnak, a jövőben érdemes lenne az adminisztratív korlátokon lazítani. A nem innovatív vállalkozásoknak is van most lehetősége a forrásszerzésre, hiszen a Széchenyi Tőkealap három új konstrukcióval lép a kockázati piacra, az EU egyedül Magyarországnak adott felmentést arra, hogy az uniós pénzek felhasználásánál az eddigi szigorú kereteken lazíthasson. Erről bővebben itt írtunk >>>

Oszkó szerint már a program elején lehetett látni, hogy a portfóliócégek közül nem lehet mindegyik sikeres, az alapkezelők is azzal számolnak, hogy 10 befektetésükből 1-2 lehet igazi sikertörténet, több átlagos cég mellett pedig lesznek veszteséges vagy akár bebukó vállalkozások is. Ráadásul az első pályázati kiíráshoz képest a hazai és nemzetközi gazdasági környezet is sokat változott negatív irányba, ami nem segíti a portfólió-vállalatokat – tette hozzá Oszkó Péter.

A HVCA nemrég közölt adatai szerint Magyarországon a cégfinanszírozásban a magántőke nem tölt be jelentős szerepet, annak GDP-hez mért arányát nézve hazánk a sereghajtók között van, a kockázati tőkét nézve azonban ott vagyunk az élbolyban.