Az 1993 óta vállalkozói igazolvánnyal rendelkező gazdálkodó egyéni vállalkozóként gabonafélék, hüvelyes növények és olajos magok termesztése mellett szarvasmarhatartással is foglalkozott.
Nem volt teljesítés a számlák mögött
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból 2007-ben az állattartó telepek, míg 2008-ban a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatást igényelt. A támogatási előleg elszámoláshoz három cég nevében 44 olyan számlát nyújtott be, amelyek mögött nem volt valós teljesítés, ezért a tavaly lefolytatott helyszíni szemle alapján a hivatal visszavonta a támogatást.
Mint kiderült, a gazdálkodó a pályázatában vállalt beruházásokat nem valósította meg, amivel az Európai Unió költségvetésének több mint 69 millió, a magyar költségvetésnek pedig 23 millió forintot meghaladó vagyoni kárt okozott. A gazdálkodó ugyanakkor a valótlan számlák után még az általános forgalmi adót is levonta, amivel további több mint 73 millió forint kárt okozott.
Vádat emeltek
Az ügy további két vádlottja a hamis számlák kibocsátásában segédkezett. Egyikük ezen túlmenően a saját cégénél kibocsátott, valós gazdasági eseményeket rögzítő számlák utáni általános forgalmi adó bevételét nem tüntette fel a cég 2010-es bevallásában, s ezzel az állami adóbevételt több mint három millió forinttal csökkentette.
A Zala Megyei Főügyészség a zalai gazdálkodó és két társa ellen üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat.
Jana Lantratova képviselőt nevezte ki emberi jogi biztosnak csütörtöki plenáris ülésén az orosz parlament alsóháza. 
