Erről Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, az MTA doktora írt laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mforon megjelent cikkében.
„A lakossági üzemanyagárak mesterséges féken tartása a világméretű energiaár-emelkedés idején indokolatlan intervenció. Pontosan az ilyen viszonyok közepette fontos a takarékosság, a keresletmérséklés. A populista intézkedések drámai következményeit láthattuk már 2022 és 2023 során, a makrogazdasági viszonyok akkori súlyos megbillenése idején”, véli Bod Péter Ákos.
Fotó: MTI/Kovács Attila
Hozzátette: mivel a Tisza Párt a kampány során maga is felszólalt a lakossági üzemanyagárak hatósági visszafogása mellett, ez a körülmény most nehezíti a gyors politikai fordulat meghozatalát. Igaz, akkor még nem látszott, hogy „az Irán elleni amerikai-izraeli akció vajon ugyanolyan rövid lefutású ügy lesz-e, mint a venezuelai, vagy elnyúló háború” – az utóbbi lett, tartós kihatással az energiapiacra, világkonjunktúrára.
„Ez pedig kellő ok lenne arra, hogy az a reguláció, ami igen rövid távon fenntartható, de hosszabb időn át már nem, mihamarabb megszűnjék”, érvelt a volt jegybankelnök.
Bár az új kormány annyiban jogosan kér időt az előző kormány által bevezetett különféle állami beavatkozások kivezetéséhez, hogy a saját apparátusával ki kell dolgoztatnia a liberalizálás menetét, módozatait, az idő kevés. „Minél később nyúlnak bele a gazdasági folyamatokba, annál nehezebb az átállás, annál nagyobb a zökkenő.”
A teljes cikket, amely számba veszi a választási osztogatások hosszú gyakorlatát és annak következményeit, az Mforon olvashatják.
Lemondott Evika Silina lett miniszterelnök, miután politikai válság alakult ki az Oroszországba tartó ukrán drónok lett területre tévedése miatt. 
