Az adatok szerint májusban mintegy 311 milliárd forinttal csökkent a külföldiek kezében levő, forintban kibocsátott állampapírok értéke, ami jelentős, de nem példa nélküli. Így 2014 február-márciusban is hasonló folyamat zajlott le, amikor a „tapering” volt a középpontban, a nemzetközi tőkepiacok a Fed mennyiségi könnyítésének végétől ijedtek meg. Most a főleg Európában, de világszinten is tapasztalható kötvényhozam-emelkedésnek lehetett komoly szerepe ebben.
Tegnap biztató számokról beszélt az ÁKK vezérigazgatója, Barcza György a NAPI Gazdaságban, eszerint az éves költségvetési hiány nagy részét már megfinanszírozta a lakosság. Megemlítette, hogy külföldiek állampapír-állománya ugyan nagyot esett májusban, de a külföldiek értékpapírjait megvásárolták a belföldi szereplők, főleg bankok, befektetési alapok, biztosítók.
Sávozik a külföldiek kedve
Ha hosszabb távra tekintünk, akkor azt látjuk, hogy körülbelül 2012 végétől kezdve nem változott lényegesen, jobbára valahol 4600 és 5000 milliárd forint között mozgott a külföldiek kezében levő forintos államkötvények mennyisége, csak ritkán lépett ki ebből a sávból.
A külföldiek vételi kedvét növelheti, ha a hitelminősítőktől megérkezik Magyarország várva várt felminősítése. Sok külföldi és belföldi szakember szerint ez nemsokára, vélhetően még az idén bekövetkezik. Ekkor olyan külföldi intézményi befektetők, például befektetési alapok is vásárolhatnak majd a papírokból, akik az utóbbi években ezt nem tehették.
Vételre ösztönzik a bankokat
Az MNB által nemrég bejelentett intézkedések – három hónapos betét bevezetése, a kéthetes instrumentum korlátozása – pedig eléggé egybehangzó vélemények szerint az országban működő bankokat ösztönzik majd arra, hogy nagyobb arányban vásároljanak állampapírokat.
A kamatokra éhes lakosság vélhetően mindaddig vásárol majd az állampapírokból, amíg azok kamata lényegesen meghaladja a bankbetétekét. A befektetési alapokba áramló pénzek egy része is közvetve állampapírokban köt ki. (Nemcsak kötvényalapoknál, a vegyes alapok, abszolút hozamú alapok vagy például az ingatlanalapok tőkéjének jelentős része is rendszerint állampapírban van.)
Nagy csepp egy kis tengerben
Mindezek miatt néhány százmilliárd forint kiesése sem valószínű, hogy gondot okozna a finanszírozásban. Egyébként a központi költségvetés teljes adóssága április végén 24 537 milliárd forint volt - mintegy ötszöröse a külföldiek forintkötvény-állományának.
Visszatértünk az európai trendekhez. 
