Üzent a piacnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, csak nem úgy, ahogyan azt a kamatdöntő ülés előtt mindenki várta: a tanács egyértelműen és egységesen kiállt amellett, hogy a "nemkonvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak hatékony segítséget".

Vagyis a jegybank tanácsa jelen körülmények között elutasította, hogy a nyugati nagy jegybankokéhoz hasonló eszközöket dobjon be a gazdaság élénkítésére. Erre több vezető kormánypárti politikus és Matolcsy György is többször célzott az elmúlt hetekben, a befektetők pedig teljesen elbizonytalanodtak a jövőbeni monetáris politika irányát illetően. A tanács ezzel tisztába tette a dolgokat: "A Monetáris Tanács hangsúlyozza, hogy a jelenlegi inflációs és reálgazdasági kilátásoknak megfelelő monetáris politikai irányultság kialakításához az eddig alkalmazott monetáris politikai eszköztár elegendő mozgásteret biztosít" - írják a kamatdöntést követő állásfoglalásban. Az MNB elnöke úgy fogalmazott: "ilyen helyzetben csínyán kell bánni a nemkonvencionális eszközökkel".

Simor András, az ülést követő sajtótájékoztatón megerősítette, hogy ebben a tekintetben egységes a tanács álláspontja. Nem úgy, mint a kamatvágást illetően: az elnök szinte unottan számolt be a sajtónak arról, hogy ismételten két javaslat (25 bázispontos vágás illetve tartás) szerepelt a tanács előtt, és az szűk többséggel úgy  határozott, hogy hatodik egymást követő alkalommal is csökkenti az irányadó rátát.

Simor szerint a jegybank már több eszközt is bevetett korábban arra, hogy élénkítse a gazdaságot, és hogy támogassa a banki hitelezés megindulását, így például csökkentették a tartalékrátát, bővítette a fedezeti kört, deviza swapot és olcsó forintforrást bocsátott a kereskedelmi bankok részére és beavatkozott a befagyott piacokon (állampapír, jelzáloglevél).

A döntés háttere: mi lesz az inflációval?

A Monetáris Tanács úgy látja, hogy a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi. Az elmúlt év költségsokkjainak lecsengésével a gyenge kereslet dezinflációs hatása érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni. Az inflációs cél a monetáris politika horizontján teljesülhet. A kedvező globális pénzügyi piaci környezet és a kormányzat alacsony költségvetési hiány melletti elköteleződése a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelheti. Mindezen tényezők indokolttá és lehetővé tették a monetáris kondíciók óvatos lazítását. Az irányadó kamat további csökkentésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok.

Ez azt is jelenti, hogy a tanács megítélése szerint a 300-hoz közeli árfolyamszint még kedvezőnek vagy legalább is elviselhetőnek mondható.

Simor András ugyanakkor azt mondta, hogy a kormányzati intézkedések (rezsicsökkentés) miatt ugyan az inflációs nyomás rövid távon csökkenhet, hosszú távon azonban lehetnek problémák. Ez főleg attól függ, hogy a különadókkal megterhelt vállalatok áthárítják-e a termelési költségek drágulását a fogyasztókra. Amennyiben a gazdaságban nem lesz annyi kapacitás felesleg, elképzelhető, hogy a cégek mégis áttolják a terheket a lakossága, és emiatt gyorsulhat az infláció. Az eddig megjelent jegyzőkönyvek tanúsága szerint vélhetően a belsős tagok (vagyis Simor és két alelnöke) inkább úgy gondolják, hogy nincsenek ilyen jellegű kapacitásfeleslegek a gazdaságban.

Reálgazdaság: marad a borús előrejelzés

A reálgazdaság teljesítményét illetően az MNB prognózisa még mindig meglehetősen borús, a jegybank szerint a gazdaság teljesítménye elmarad a potenciálistól, a munkanélküliség 10% felett ragadhat, a lakosság további mérlegalkalmazkodás (hitelek visszafizetése) miatt a reálbér-emelkedést nem fordítja fogyasztásba, annak szintje alacsony lehet, akárcsak a beruházásoké.

A forinttal mindig foglalkoznak

"A forint akkor is téma a kamatdöntő üléseken, ha nem beszélünk róla" - mondta Simor arra a felvetésre, hogy foglalkozott-e a tanács a tegnap a 300-as szintet is megkarcoló forinttal az ülésen. Simor szerint az árfolyamcsatornán keresztül is tudnak hatni a reálgazdaságra, és van, amikor ez jobban előtérbe kerül. Nem csak arról van szó, hogy az árfolyam az infláció alakításának egyik leghatásosabb eszköze, hanem arról is, hogy a múltban volt már példa olyan extrém árfolyammozgásra, ami a pénzügyi stabilitást veszélyeztette, és az MNB-nek ekkor közbe is kellett avatkoznia.

Kérdésre válaszolva Simor András ismételten kifejtette, hogy egy IMF-megállapodás megkötése kiszámíthatóbbá tenné a gazdaságpolitikát, ezáltal csökkenhetnének a kockázati felárak, ami végső soron támogatná a gazdaság felpörgetését is.