A hivatal adatai szerint mintegy 44 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra 2013-ban, ami 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi adatot. Az idelátogatók túlnyomó többsége, mintegy háromnegyede egy napra érkezett. A hétvégi típusú, 1-3 napos tartózkodók száma azonban jelentősen, 10 százalékkal nőtt a 2012-es adathoz képest, míg a 4 napnál hosszabb időre érkezőké mérséklődött, 3,8 százalékkal.

Honnan jönnek?

A Magyarországra látogatók 97 százaléka európai országból, főként a szomszédos államokból érkezett: tavaly a beutazók közel negyede szlovák, 17 százaléka román, 16 százaléka osztrák állampolgárságú volt. Továbbra is kiemelkedő a németek száma; 2,9 millióan látogattak Magyarországra 2013-ban (a beutazók 6,6 százaléka), azonban ez 10 százalékos csökkentés volt az egy évvel azelőttihez képest.

És hány napra?

Tavaly a külföldi látogatók a KSH adatai szerint 102 millió napot töltöttek el Magyarországon, 1,9 százalékkal többet, mint az előző évben. Átlagos tartózkodási idejük nem változott, 2,3 napot tett ki. A több napra érkezők együttesen továbbra is átlagosan 6,4 napot maradtak az országban.

Többet költenek

A statisztikai hivatal jelentéséből kiderül: a tavaly Magyarországra látogató külföldiek kiadásainak összege 1268 milliárd forint volt, ami 4,9 százalékkal haladta meg az előző évben mértet. Az egy napra látogatók 345 milliárd forintért vásároltak termékeket, szolgáltatásokat. A több napra látogatóktól befolyt bevételek összege éves szinten 923 milliárd forint volt. A szabadidős célokra a külföldiek 750 milliárd forintot fordítottak, amelynek 20 százaléka Németországból, 9,5 százaléka az Ausztriából, 8,5 százaléka az Egyesült Államokból érkezőktől származott.

Megfordult a világ?

Az egynapos utazások fő célja átutazás vagy vásárlás volt, azaz nem turisztikai motivációval (rokon- és barátlátogatás, városnézés, körutazás, üzleti út) jöttek az idelátogatók. Az egy napra érkezők csaknem fele, 44 százaléka volt átutazó, míg 32 százalékuk vásárlási céllal jött. Az átutazók egyharmada román, 14 százaléka szerb, 7 százaléka pedig lengyel, további 7 százaléka bolgár állampolgár volt. A vásárlók esetében a szlovákok aránya kiugró, több mint 50 százalék, az osztrák vásárlóké 28, a románoké 8 százalék.