|
| Boris Johnson. Forrás: Wikimedia commons |
Boris Johnson, aki a Királyi Külügyi Intézet elmondta, a NATO-tagság kollektív biztonsági garanciát jelent mindegyik tagállam számára. Alig burkoltan utalt a megválasztott következő amerikai elnök, Donald Trump azon korábbi kijelentéseire is, hogy az Egyesült Államok a jövőben nem feltétlenül védi meg azokat a NATO-szövetségeseket, amelyek nem emelik hozzájárulásukat a kollektív védelmi kiadásokhoz.
|
Európa megosztására játszanak a britek - mire készülnek a lengyelekkel? London még a Brexit-tárgyalások előtt folytat különtárgyalásokat és próbál Brüsszel háta mögött megegyezésre jutni kulcsfontosságú ügyekben. London és Varsó tovább erősíti az északi biztonságpolitikai tengelyt Moszkva ellenében, amelynek Berlin is integráns része. Káncz Csaba jegyzete >>>> |
A brit külügyminiszter szerint Trump mond valamit, amikor e garanciavállalásról beszél, hiszen semmivel sem igazolható, hogy az Egyesült Államok állja a NATO védelmi kiadásainak 70 százalékát, miközben az atlanti szövetség többi 27 tagországa együtt is csak 30 százalékot vállal.
Fizessenek mások is többet
Johnson maga is felszólította a többi NATO-tagállamot, hogy a kijelölt célnak megfelelően a GDP legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra, e kiadások 20 százalékát pedig új hadfelszerelés beszerzésére fordítsák.
Nagy-Britanniai már teljesíti ezt a célt, csakúgy, mint a NATO legveszélyeztetettebb tagjai, köztük például Észtország és Lengyelország.
Erős ember kutusza
A brit külügyminiszter szerint "az erős ember kultuszát éljük, a demokrácia visszavonulóban van", Iraktól Szírián át Líbiáig az instabilitás íve alakult ki, és ebben a helyzetben a globális rend fenntartását szolgálják az egész világot behálózó szövetségi rendszerek.
Johnson kijelentette: Nagy-Britannia ragaszkodik az Oroszország elleni szankciók érvényesítéséhez a Krím-félsziget megszállása, valamint a Kelet-Ukrajna elleni háborúban viselt orosz felelősség miatt, és a leghatározottabban elítéli Oroszország részvételét a szíriai Aleppó elpusztításában.
A brit külügyminiszter szerint ezek azok az okok, amelyek miatt jelenleg nem lehet normalizálni a kapcsolatokat Moszkvával, és nem lehet úgy tenni, mintha mi sem történt volna.
Orosz barátság
Boris Johnson nem tért ki Donald Trump majdani Oroszország-politikájára, a brit sajtó kormányforrásokat idéző legutóbbi értesülései szerint azonban a brit külügyminisztériumban komoly aggodalmakat keltenek azok a jelzések, hogy Trump mindenekelőtt a szíriai válság kezelésében szövetségre akar lépni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A brit lapok forrásai szerint London megpróbálja meggyőzni a megválasztott republikánus elnököt arról, hogy Bassár e-Aszad szíriai elnöknek mindenképpen távoznia kell a hatalomból.
Erre is, arra is mozogtak a mutatók. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
