Orbán Viktor miniszterelnök felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. február 15-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

A hétvégi uniós csúcs eredményeiről tájékoztatta az Országgyűlést napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor.

A brit kérdés és az Unió reformja

A britek nem kevesebbet kezdeményeztek, mint hogy alaposan reformáljuk meg az Európai Uniót – ha lehet, szerződésmódosítás nélkül, mondta Orbán Viktor. A britek terve az, hogy az Egyesült Királyságban arról legyen népszavazás, hogy a megreformált EU-nak a tagjai kívánnak maradni, vagy elhagyják azt. A reformjavaslatokról megegyezett az EU a britekkel. A britek szerint 3 dolgon kell változtatni:

• versenyképesebbé kell tenni az EU-t
• kevesebb bürokráciára van szükség
• a nemzeti parlamentek szerepét növelni kell, a brüsszeli lopakodó hatáskör-elvonás gyakorlatának véget kell vetni.

Ezekkel Magyarország egyetért. Orbán felidézte: tekintettel az Egyesült Királyság sajátos szociális rendszerére, azt kellett megvizsgálni: lehet-e az Egyesült Királyságban dolgozó, nem Egyesült Királyság-béli dolgozók szociális ellátásán változtatni? A kialkudott megoldás értelmében - a V4 országainak fellépésének eredményeként - a szabad munkavállalás továbbra is kiterjed a teljes EU területén, annak minden polgárára – mondta Orbán.

Ha valaki ott dolgozik, járulékot fizet, és ez alapján szociális ellátást kap, annak továbbra is jár, ami eddig. Vannak olyan juttatások, amelyekért nem fizet a munkavállaló, de mégis kapja – itt azt sikerült elérni, hogy nem lehet elvenni őket. A jövőben azonban megfelelő indoklással kezdeményezhető lesz ezek ideiglenes felfüggesztése. Orbán azt is megemlítette: kizárták, hogy bármilyen módosítás vonatkozzon az ingázókra.

Volt azonban egy éles vita a gyermek-alapon nyújtott szociális támogatás köréről: azt volt a kérdés, mi legyen a juttatással, ha egyik vagy mindkét szülő az Egyesült Királyságban dolgozik, de a gyermek nem ott él. A brit statisztika szerint egyébként 55 ezer magyar él és dolgozik Nagy-Britanniában, a magyar „tényfeltárás” szerint köztük 220 olyan ember van, akinek gyermeke itthon van – nem sok magyart érint tehát a kérdés. Itt azt fogadták el: a gyermek alapján járó juttatást ilyen esetben indexálni lehet, annak az országnak a létfenntartási költségeihez igazítják a juttatást, ahol a gyermek tartózkodik.

Ezután Orbán megköszönte a V4 többi tagállamának, hogy végig kitartottak, és jó bajtársaknak bizonyultak. A reform megvan, most a briteknek kell dönteniük, tagok maradnak-e. Magyarország mindenesetre örülne, ha egy közösségben maradhatnánk a britekkel, ez az érdekünk, de a döntést nekik kell meghozniuk.

Magyar útra lépett az EU migránsügyben?

Az európai migrációs helyzettel kapcsolatos döntésekről elmondta: most először kimondásra került, hogy a legfontosabb feladat a migránsok megállítása, a határok megvédése. Világossá tettük, hogy Schengent 100 százalékosan be kell tartani; most ott vagyunk, ahol egy éve kellett volna lennünk – mondta Orbán.

Magyarország korábban kapott hideget-meleget, de főleg hideget a helyzet kezelése miatt, mostanra azonban mindenki elismeri eredményeinket, sőt: az EU azokat az elveket fogadta el, amelyeket a magyar kormány eddig is képviselt – mondta a miniszterelnök. A déli határ megvédése ismét lehetségessé vált; a fizikai akadályok azonban megerősítésre szorulnak, és a kormány felkészül arra is, hogy ezeket akár ki is terjessze.

Szerdán megtudjuk, mit tesz a kormány a kötelező kvóta ellen

Eddig a jó hírek – mondta Orbán, majd így folytatta: délen a helyzet javul, nyugaton a helyzet egyre nehezebb lesz. A március 17-18-án esedékes migrációs csúcstalálkozót előrehozták március 5-ére. Magyarország és a V4-ek óriási nyomás alatt vannak; a torkunkon le akarják erőltetni az új migrációkezelési rendszert. A kötelező kvótarendszer egyedi döntését nem fogadja el a magyar kormány, és azt sem, hogy a későbbiekben ebből egy általános szabályozási elvet építsenek fel. Emlékeztetett: a magyar és a szlovák kormány az Európai Unió bíróságához fordult a kötelező kvóta miatt - bár ez önmagában nem halasztja el a korábbi döntés végrehajtását.

A szerdai kormányülésen dönti el a kormány, hogy hogyan verjék vissza a brüsszeli kísérletet arra, hogy olyan embereket telepítsenek be hozzánk, akikkel nem kívánunk együtt élni.

Most akkor aláírta Orbán a kötelező kvótát?

Az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács által elfogadott zárónyilatkozatban az áll: végre kell hajtani a menekültek szétosztásáról hozott döntést, a menedékkérők viszont nem választhatják meg szabadon, hogy melyik tagállamban akarnak menedéket kérni. Az ellenzék azért támadta Orbán Viktort, mert míg itthon a kvóta ellen kampányol a kormány, a miniszterelnök aláírta azt a dokumentumot, amely értelmében Magyarországnak is be kell fogadnia menekülteket.

A helyzet persze nem ilyen egyszerű: ahogy az Európában lenni szokott, megint nem teljesen egyértelmű, a korábbiak közül melyik megállapodást kell most végrehajtani - illetve ahogy a korábbi megállapodások is kötelező érvényűek voltak, és mégsem érkezett eddig ezek keretében egy menekült sem Magyarországra, kérdés hogy a mostani dokumentum után ez most miért lenne máshogy. A magyar és a szlovák kormány egyébként az Európai Unió bíróságához fordult a kötelező kvóta miatt, bár ez önmagában nem halasztaná el a korábbi döntés végrehajtását.

Az pedig egyébként nem lenne felróható Orbánnak, hogy egy kompromisszum eredményeként megszülető uniós dokumentumot aláír, amelynek messze nem ez volt a legfontosabb része, sokkal inkább a Nagy-Britannia európai uniós reformigényeiről született megállapodás.

Most az a kérdés, hogyan tudja számon kérni Magyarországon a kormány erős ellenállása ellenére a kötelező betelepítési kvótát Brüsszel, illetve a szerdai kormányülésen egyáltalán milyen válaszlépés jöhet szóba Magyarország számára, miután a bírósági beadvány már megvolt.