Az Egyesült Államok egy hete helyezte át Jeruzsálembe izraeli nagykövetségét és a Gázai övezet határkerítésénél ezt követően zajló tömegtüntetések során palesztin források szerint az izraeli erők 60 palesztint megöltek és több mint 2700-at megsebesítettek. Részletek korábbi cikkünkben. >>>
A napokban Recep Tayyip Erdogan török államfő igen éles szavakkal bírálta Izraelt, mint mondta: a második világháború koncentrációs táboraiban a legkülönfélébb kínzásoknak kitett emberek gyermekei napjainkban még a náci módszereket is túlszárnyalva támadnak az ártatlan palesztinokra.
Erdogan gazdasági bojkottot is kilátásba helyezett azon országokkal szemben, amelyek követik az Egyesült Államok példáját, abban, hogy Jeruzsálemet ismerik el Izrael fővárosának és oda helyezik át izraeli nagykövetségüket.
Gazdasági öngyilkosság lenne?
Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint azonban inkább szóbeli fenyegetőzésekre lehet számítani a Jeruzsálem státusza miatt kialakult helyzetben.
A szakértő az M1 hétfő reggeli műsorában úgy vélekedett, hogy ez gazdasági "öngyilkosság" lenne, így vélhetően csak szóbeli fenyegetőzésről van szó. Gyarmati szerint "nagyhatalmi játék" zajlik, bár annak komoly következményei lehetnek.
A szakértő szerint az igazi kérdés inkább az, hogy mi lesz Iránnal és az iráni kapcsolatokkal, hogyan alakul Irán és az Egyesült Államok, valamint Irán és Izrael viszonya.
|
Trump elnök május 8-án jelentette be: felmondja az Iránnal 2015-ben kötött nukleáris megállapodást (JCPOA). Ezzel az USA és Izrael gyakorlatilag háborús pályára állt. Az EU mind a 28 tagállama egyetért azonban abban, hogy az iráni nukleáris megállapodást fenn kell tartani. Az Európai Bizottság meg is tiltotta az európai vállalatoknak, hogy figyelembe vegyék az amerikai szankciókat Irán ellen és nem ismer el semmilyen bírósági döntést, amely az amerikai büntetéseket kikényszerítené. Az EU-s vezetők számára világossá vált, hogy az iráni szankciókkal Trump Washingtona vált az európai gazdaság legfőbb ellenfelévé. Háttérelemzésünk >> |
Nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva szigorított az amerikai elnök a beutazási szabályokon. 
