Igazából senkit nem érdekel a magyar túlzottdeficit-eljárás

A bizottság előrejelzése szerint 2013-ban a GDP 3 százaléka lesz a magyar államháztartási hiány, 2014-ben pedig eléri a 3,3 százalékot. A Morgan Stanley szakelemzői értékelésükben "nehezen elképzelhetőnek" nevezték, hogy e prognózisok alapján - további korrekciós lépések nélkül - Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól. A ház szerint ugyanakkor az állampapírhozamok folyamatos eséséből megítélve "nem úgy tűnik, mintha a piacot ez zavarná".

A Morgan Stanley elemzői szerint az ügy a kormány számára fontos, két okból: egyrészt presztízskérdés, hogy Magyarország csatlakozhasson "a költségvetésileg erényes" országok klubjához, másrészt - és ez a fontosabb ok - a kormány szabad kezet szeretne a jövő évi "választási költségvetés" összeállításához, anélkül, hogy tartania kellene a túlzottdeficit-eljárásból eredő potenciális szankcióktól.

Mások mást mondanak

Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató és elemzőcsoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar államadósság-törlesztés leállásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama - az egyik legfőbb államadós-kockázati mutató - a pénteki késői londoni kereskedésben 276 bázispont környékén mozgott, jelentős, tíz bázispontos csökkenéssel az előző záróhoz képest. Legutóbb januárban jegyezték a mostanihoz hasonlóan alacsony középárfolyamokon a magyar CDS-konstrukciókat a londoni piacon.

A múlt hónap elején még idei eddigi csúcspontján, 395 bázispont feletti szinteken járt a magyar CDS-középárfolyam Londonban. A péntekre kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre most 276 ezer euró körüli éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, csaknem 120 ezer euróval olcsóbban a múlt hónap eleji jegyzéseknél. A CDS-árazás jelzi, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt a szuverén vagy kereskedelmi adóst, amelynek kötelezettségeire az adott határidős törlesztésbiztosítási szerződések vonatkoznak.

Londoni elemzői vélemények szerint a magyar törlesztéskockázati mérőszámok április eleje óta szinte folyamatos javulásához hozzájárult az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank a vártnál kevésbé radikális hitelezés- és gazdaságösztönző programot hirdetett meg a múlt hónap elején.

A Morgan Stanley londoni szakelemzői is kitértek elemzésükben az MNB növekedési hitelprogramjának minap ismertetett újabb részleteire. Úgy vélekedtek, hogy a kereskedelmi bankok számára meghatározott, a korábbi 2 százalékról 2,5 százalékra emelt, kamatmarzsot és garanciadíjat együttesen tartalmazó továbbhitelezési kamatplafon - amely a zéró kamatozású MNB-finanszírozás alapján 250 bázispontos felárat jelent - továbbra is meglehetősen alacsony kockázati prémiumnak tűnik, hacsak az MNB nem társít a programhoz olyan vonzó garanciákat, amelyek mellett a bankok már biztonságban érezhetik magukat. Az elemzők ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy a magyar kereskedelmi bankok jelenleg 400-450 bázispontos kamatfelárakkal hiteleznek a kis- és középvállalati körnek.