Jobb ha nem tudjuk, honnan szerez pénzt az állam - meglepetések a salátatörvényben

A 2016-os költségvetés Kövér László házelnök kezében. MTI Fotó: Kovács Tamás

Változik többek között a gazdasági stabilitásról, az államháztartásról, az egykulcsos társasági adóról, a reklámközvetítési tevékenységről és a dohánytermékek kiskereskedelméről rendelkező törvény.

Átírják az adósságképletet: nem kell mindig használni

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján az államadósság nominális értéke az infláció és a reál GDP növekedési ütemének fele közötti különbségnek megfelelő mértékben nőhet egy adott költségvetési évben. A módosítás eredményeként a korábbi szabály csak a jegybank 3 százalékos inflációs célját meghaladó pénzromlás és 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén marad hatályban. Egyéb más esetben legalább 0,1 százalékpontos csökkenést kellene elérni. Ugyanakkor az adósságmutató csökkenése ennél is nagyobb lehet az államháztartási törvényben előírt szabály, a középtávú költségvetési hiánycél elérése által.

Megszületésétől kezdve sok kritika érte a stabilitási törvénybe írt adósságcsökkentő képletet. Most, hogy tényleg használni is kellene, végre tényleg átírják, így nem kell 700 milliárdos megszorítást a nyakunkba akasztani, amely végképp megfojtaná a növekedést. Itt írtunk többet a képletről, a működéséről és arról, miért volt már eleve halott ötlet a bevezetése ebben a formában >>

Jobb ha nem tudjuk, honnan szerez pénzt az állam

Az államháztartás finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos, stratégiai jelentőségű adatok 2 évig nem nyilvánosak. Az indoklás szerint a finanszírozási terv teljeskörű megismerhetősége a piacot olyan, üzleti titoknak minősülő információ birtokába juttatja, amely a lehető legalacsonyabb költségen történő finanszírozást veszélyezteti, piacbefolyásolást eredményezhet, és aránytalan érdeksérelemmel járna az állam pénzügyi érdekei tekintetében. 

Összevont tájékoztatást azért továbbra is kaphat a nyilvánosság az államadósság alakulásáról, a finanszírozási tervről és stratégiáról.

Nehéz a pénzügyeket tervezni

A javaslat alapján a kiadási előirányzatok, előirányzat-módosítás nélkül is túlléphetőek lesznek, hiszen nem tervezhetőek meg pontosan azon költségvetési kiadások, amelyek mértékét a jegybanki alapkamat előző évi átlaga befolyásolja, mivel az sem a központi költségvetés tervezésekor, sem a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor nem ismert.

Csak 2020-ban lesz egykulcsos társasági adó

A törvényjavaslat szerint 2016. január 1-je helyett 2020. január 1-jén vezetik be az egykulcsos társasági adót, azonban a későbbi bevezetés a gazdasági élet szereplői számára nem okoz jelentős hátrányt - olvasható a közzétett dokumentumban. A 2016-os bevezetést egyébként egy kétharmados törvény tenné kötelezővé, ezt egy "feles'" törvénnyel írják most át.

Jöhet a földrengés a médiában: eltörlik a bónuszt

Jelenleg a reklámközvetítő, a reklámot közzétevő - jellemzően a médiaszolgáltató - reklámbevételeinek 5-20 százalékát bónuszként kapja év végén, a kormány eltörölné a bónuszrendszert, mivel az meglátása szerint piactorzító hatása miatt káros. Az ügynökségek szerződést sem köthetnek a jövőben a médiumokkal. Arról, hogy mi a bónusz, hogyan működik, és mi történhet, ha eltörlik, itt írtunk bővebben >>

Tisztázatlan eredetű pénzt kéne kifehéríteni? Mostantól adót is kell fizetni

A törvényjavaslat 2015. július 1-jétől átalakítja a Stabilitás megtakarítási számlához kapcsolódó adófizetési kötelezettséget is. A befektetés „feltörése” esetén az adó mértéke 1 éven belül 20 százalék, az 1 évet elérő befektetésben tartás esetén 10 százalék (a hatályos szabályozás szerint csak a 4. évet elérő befektetési időtartam esetén csökken a fizetési kötelezettség 16 százalék alá).

Az időtartam-változtatás lehetővé teszi az említett összegek mielőbbi bekapcsolását a gazdasági vérkeringésbe, ugyanakkor aki a jövőben nyit ilyen számlát, nem ússza meg adómentesen az ismeretlen eredetű pénz kifehérítését: minimum 10 százalékos adót kell fizetni. A jelenlegi szabályok szerint amennyiben a kifizetés a negyedik vagy az ötödik évben történik, már csak 8 százalékkal kell adózni, az ötödik évtől pedig az összeg adómentessé válik, sőt a mindenkori állampapírhozamokkal kamatozik. A számla működéséről itt írtunk többet >>

A törvényjavaslatot itt lehet elolvasni >>