A Bundesbank kimutatása szerint a válság előtti utolsó évben, 2007-ben 4,3 százalék volt a német állampapírok átlagos kamata, 2013-ban pedig már csak 2,6 százalék, holott időközben a német gazdaság recesszióban is volt, és előfordult, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány meghaladta a 3 százalékos uniós határértéket, az államadósság pedig végig emelkedett.
Az öröm
A visszaesés egyik fő oka, hogy az Európai Központi Bank (EKB) az euróövezetben államadósság-válsághoz vezető globális pénzügyi krízis miatt egyre alacsonyabbra szállította irányadó kamatát, ami így a 2008 nyarán regisztrált 4 százalékról egészen 0,15 százalékra csökkent. A másik fő ok, hogy a stabilitás jelképének számító Németország államkötvényei befektetési menedékké váltak, ami tovább fokozta a kamatcsökkentő hatást, például 2012-ben rendszeresen voltak olyan állampapír-aukciók, amelyeken negatív hozamszint alakult ki, vagyis a befektetők fizettek azért, hogy a német állam őrizze pénzüket.
Mindennek hatására 2008 és 2013 között a szövetségi kormány, a tartományok és az önkormányzatok együtt 120 milliárd eurót takarítottak meg a kamatkiadásokon ahhoz viszonyítva, amennyit a 2007-es kamatszint fennmaradása esetén kellett volna fizetni.
Az üröm
A pénzügyi mozgástér nem tervezett bővülése azonban a takarékosság rovására ment - írta a Welt am Sonntag, kiemelve, hogy nemcsak a véleményüket nyilvánosan vállaló elemzők, hanem név nélkül nyilatkozva pénzügyminisztériumi illetékesek is azt mondják, hogy az utóbbi éveket nem az államháztartás fenntarthatóságát szolgáló lépések jellemezték, hanem az államháztartást középtávon súlyosan megterhelő új szociális juttatások kialakulása.
Szlovákia továbbra is elutasítja az Oroszországgal szembeni újabb uniós szankciós csomagot. 
A fiatalok szeretik, ha nem egy vonatra ültetik fel őket és zakatoltatják a piacokkal
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
