A horvát állam az euró mielőbbi bevezetése érdekében újabb privatizációs hullámot indít, és eladja részesedését azokban a vállalatokban, amelyekben mindössze néhány százalék tulajdonjoggal rendelkezik - írja a Poslovni Dnevnik gazdasági napilap.
Kilencven, főleg turisztikai vállalat részvényeiről van szó, amelyet szeptembertől pályázat útján kíván eladni az állam: első körben 30 céget, az év végéig újabb harmincat, majd a megmaradt vállalatokat 2020 elején hirdeti meg. Nem adja el az állam egyelőre azokat a cégeket, amelyekben 15 százaléknál nagyobb részesedése van, mint a Podravka, a Croatia Biztosító, a Rijekai Kikötő vagy a Petrokemija műtrágyagyár, annak ellenére, hogy ezek nem stratégiai jelentőségű vállalatok - tette hozzá a lap.
Mint ahogy a Horvát Elektromos Művek (HEP), a Horvát Autópályák (HAC) és a Horvát Posta részvényeinek eladása sincs terítéken, habár korábban szó volt ezek privatizációjáról is - emlékeztettek. A horvát kormány néhány éve azt tervezte, hogy a HEP 25 mínusz egy százalékos részvénycsomagjának eladásából szerzi vissza az INA részvényeit a Moltól.
Már a folyamat elején járnak
Horvátország július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetését legkésőbb 2024-re tervezi Zágráb, addigra az ország megfelelhet valamennyi maastrichti kritériumnak.
Az euróövezeti elvárások előírják azt is, hogy fel kell gyorsítani azoknak a vállalatoknak a privatizációját, amelyek nem bírnak stratégiai jelentőséggel. A cég részvényeinek többségét nyílt pályázaton 2020 áprilisáig magánkézbe kell adni, és az állam részesedése nem haladhatja meg a 25 százalékot. A horvát kormánynak továbbá le kell építeni a túlságosan kiterjedt állami szektort, ki kell vonnia a politikát az államigazgatásból, valamint az üzleti környezet javítása érdekében csökkentenie, vagy teljesen meg kell szüntetnie az adójellegű plusz terheket.
A hitelminősítők jó iránynak tekintik
A Fitch Ratings még hétfőn ismertetett tanulmányában úgy fogalmazott, hogy jót tenne a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok hitelképességi megítélésének az euró bevezetése. A nemzetközi hitelminősítő ekkor úgy fogalmazott, hogy valószínűleg két fokozattal javítaná ezen országok hosszú távú devizaadós-besorolásait már abban az időszakban, amelyet e gazdaságok az ERM II. árfolyamrendszerben a tényleges euróövezeti csatlakozásig kötelezően eltöltenek.
Együtt buktatnának kormányt – de utána mi lesz? 
