Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője az MTI-nek azt mondta, kisebb csalódást okozott a hitelminősítő bejelentése, mivel ha felminősítést nem, de a kilátások javítását - vagyis azt, hogy stabilról pozitívvá válik az adósságbesorolás kilátása - elképzelhetőnek tartották.

Az elemző a kommentár két lényeges pontját emelte ki: az egyik megkérdőjelezte a növekedés fenntarthatóságát, a másik pedig az államadósság javításának szükségességére hívta fel a figyelmet. 

Véleménye szerint mivel az ország a nemzetközi folyamatok által vezérelt, ebből a szempontból az EKB csütörtöki monetáris enyhítésről szóló bejelentése sokkal fontosabb. A tartósan laza európai monetáris politika ugyanis teret nyithat további a forinterősödésnek és hozamcsökkenésnek.

Hiába reménykedtünk

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője szerint azért maradt el a felminősítés, mert Magyarországon jelentős az államadósság és a hasonló besorolású országokénál kisebb ütemű a gazdasági növekedés.

Némi csalódás lehet, hogy a kilátások is maradtak stabilon, azokat nem változtatta pozitívra a Fitch, pedig ebben már sokan reménykedtek a piaci szereplők közül is - írta a szakértő, aki hozzátette, hogy a forint és az állampapírok piaca a többségi vélemény szerint belátható időn belüli felminősítést áraz.

Talán az év második felében jön a felminősítés?

A GDP-növekedés ütemével kapcsolatban Török Bálint kifejtette: a magyar bővülés a többi BB és BBB besorolású ország átlagánál kisebb, és bár az idei előrejelzést 2,7 százalékra emelte a Fitch, az ütem fenntarthatóságát kérdésesnek látják. Az egy főre jutó GDP viszont magasabb a fenti átlagnál, a magyar gazdaság erősen beágyazott Nyugat-Európába.

Török Bálint szerint a fel- és leminősítés lehetősége egyensúlyban van a stabil kilátás alapján. Felminősítésre adhat okot az adósságállomány és a devizaarány további csökkenése, a külső eladósodottság folytatódó és fenntartható mérséklődése, valamint a javuló növekedési kilátások, ha az stabilabb gazdaságpolitika és javuló üzleti környezettel párosul. Úgy vélte, az év második felében lehet esély Magyarország felminősítésére.

Ugyanakkor leminősítést okozhat a szakértő szerint, ha az eladósodottságot növelően lazulna a költségvetési politika, vagy ha olyan gazdaságpolitikai lépések történnének, melyek rontanák az inflációs és forintárfolyam kilátásokat, és növelnék a makropénzügyi kockázatokat, illetve ha globális pénzügyi vagy geopolitikai sokk miatt súlyos recesszió következne be, vagy emiatt nem jutna forrásokhoz az ország.

Még várhatunk

Háda Bálint, a QUAESTOR pénzügyi tanácsadó vezető elemzője szerint is még várni kell arra, hogy a hitleminősítők javítsanak Magyarország besorolásán, a második negyedéves növekedési adatok megjelenéséig nem valószínű pozitív változás a hitelminősítésekben.

Háda úgy látja, amennyiben az első negyedéves GDP adatok által mutatott pozitív kép a továbbiakban sem változik, akkor már lehet arra következtetni, hogy tartós tendencia bontakozott ki, s csak ezután lehet várni a felminősítéseket.