Az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa a görögországi reformfolyamat eredményeinek az értékelésére és az adósságteher esetleges enyhítésének a megvitatására készül. Az aktuális mentőcsomag keretében esedékes következő hitelrészletek kifizetéséhez munkaerő-piaci liberalizációs lépéseket várnak el a görög kormánytól az európai hitelezők. Egyebek között az alkalmazottak elbocsátásának a megkönnyítését és a szakszervezetek bizonyos jogköreinek a szűkítését.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a Bild am Sonntag lapnak a hét végén adott interjúban, kijelentve, hogy

"ha Görögország az euróövezetben akar maradni, ezeket a reformlépéseket meg kell tennie. Mégpedig adósságától teljesen függetlenül, mivel ezt egyszerűen nem lehet megkerülni."

A görög költségvetést 2010 óta nemzetközi hitelek tartják működésben. A legutóbbi, jelenleg aktuális, sorban a harmadik mentőcsomag feltételeiben Athén 2015-ben állapodott meg a hitelezőkkel és átfogó reformok végrehajtása mellett kötelezte el magát 2018-ig.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter és Pierre Gramegna luxemburgi pénzügyminiszter a görög mentőprogram megvitatása alatt. Forrás: EPA/Olivier Hoslet

A 86 milliárd eurós hitelcsomag finanszírozásában a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem vesz részt, mert nem tartja fenntarthatónak a görög adósság törlesztését és ezért annak enyhítését szorgalmazza a hitelezők csoportjánál. A hitelezők sorában a német kormány viszont az adósság elengedésének minden formáját elutasítja, a hitelfeltételek érvényesítése érdekében viszont elengedhetetlennek tartja az IMF részvételét a programban. Az IMF-en bukhat el a görög adósságkönnyítés. A Privátbankár elemzése >>>>

Az IMF álláspontja mellett állt ki Barack Obama amerikai elnök is legutóbbi európai útján mind Athénban, mind Berlinben.  A Valutaalap az év végére ígérte a döntést, hogy részt vesz-e a mentőcsomag finanszírozásában, vagy sem. 

Mit mond a Valutaalap?

Az IMF szerint a görög adósságállományt arra a szintre kellene csökkenteni, aminek a törlesztése hosszabb távon már lehetővé teszi a költségvetési hiány csökkentését és a görög gazdaság talpra állítását. De persze nem ingyen. Egy, az athéni kormány által kiszivárogtatott forgatókönyv szerint az IMF a már kialkudott reformok felett további 4,2 milliárd eurós megszorítást várna el 2018-ig, ami lehetővé tenné a hitelezőkkel létrejött megállapodás szerinti 3,5 százalékos elsődleges (kamattörlesztés nélküli) költségvetési többlet kigazdálkodását. 

Athéni kormánykörökből származó értesülésekre hivatkozó hét végi görög sajtójelentések szerint az IMF elvárásainak belpolitikai következményei lennének, vagyis előre hozott választásokat eredményezne. 

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök mindenesetre az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az Eurogroup hétfői találkozóján a felülvizsgálat gyors lezárását és az eredmények elfogadását reméli. A mentőcsomag feltételei teljesítésének eredményes felülvizsgálata biztosítja Görögország számára a következő hitelrészlet átutalását.