MNB: nincs meglepetés, maradt a heti hetes

A döntést megelőzően mind hazai, mind pedig nemzetközi elemzők úgy nyilatkoztak: Magyarország kockázati mutatói javultak az elmúlt időszakban, a forint erősödött és a CDS-díjszabások jelentősen csökkentek.

 

 

A szakértők elsősorban a nemzetközi szervezetekkel a pénzügyi védőhálóról folytatott tárgyalásoktól teszik függővé a kamatpálya várható alakulását. A Reuters által megkérdezett 28 elemző év végére adott prognózisa szerint a kamat 6,5 százalékra csökken, majd 2013 decemberére tovább esik, 6 százalékra. A Goldman Sachs friss elemzésében mindazonáltal nem zárja ki a további kamatemelések lehetőségét sem, év végére pedig újra 7 százalék körüli kamatot jósolnak.

Simor András 15 órától tart sajtótájékoztatót, akkor megtudhatjuk, milyen gondolatmenet vezetett a döntéshez, és talán azt is, hogy egyhangúan állt-e ki a tanács a 7 százalék mellett. Pontos részletek viszont csak a március 14-én megjelenő rövidített jegyzőkönyvből derülnek majd ki.

Legutóbb, január 24-én mindenesetre nem volt egységes a döntés: a tanács 4 új tagja leszavazta a 3 jegybanki vezetőt, Simort, Karvalitsot és Király Júliát - utóbbiak 50 bázispontos emelést, előbbiek szinten tartást javasoltak. (A háttérről és az indokokról korábbi cikkünkben olvashat >>) Azóta Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke úgy nyilatkozott: a kamat tartása végső soron mégis jó döntésnek bizonyult, mivel a piac kedvezően fogadta azt.

Kézenfekvő és logikus döntés

A döntés a januári – akkor némi meglepetést okozó – tartás és az azóta eltelt időszakban bekövetkezett piaci folyamatok és az azokra reagáló, a Monetáris Tanács tagjaitól érkező kommunikáció tükrében megfelelt a prognózisnak - véli Pintér András, a Budapest Alapkezelő elemzője. A döntés szempontjából továbbra is hazánk kockázati megítélése a legfontosabb tényező, ebből a szempontból pedig pozitív fejlemény volt, hogy a forint euróval szembeni árfolyama az elmúlt hetekben a 290-es szint környékén stabilizálódott, illetve hogy folytatódott a magyar CDS-ek csökkenése is. A görög tárgyalások elhúzódása ellenére változatlanul támogató a nemzetközi környezet is, amit a feltörekvő piacokra irányuló tőkebeáramlás is tükröz. Bár az EU-IMF párossal folytatott tárgyalások kapcsán a kormány részéről januárban bekövetkezett jelentős kommunikációs fordulatot követően sok újabb konkrétumot nem ismerhettünk meg, a mostani döntés azt tükrözi, hogy a Monetáris Tanács többsége továbbra is a tárgyalások relatíve gyors és zökkenőmentes lezáródására - és ezzel párhuzamosan az ország kockázati megítélésében bekövetkezett javulás tartósságára - számít.

Amíg sem az inflációs kilátások (a vártnál jobban megugró januári inflációt követően érdekes lesz az MNB márciusi inflációs jelentése), sem az EU/IMF tárgyalások kapcsán nem tisztul a kép, megítélésünk szerint a Monetáris Tanács részéről a kivárás, a kamatszint változatlanul tartása volt a legkézenfekvőbb, leglogikusabb döntés - közölte szerkesztőségünkkel Pintér András.

Rövid távon is legyőzhetjük az inflációt

A jegybank döntése két dolognak köszönhető: egyrészt általában véve a tavaly év végéhez, idei év első heteihez képest határozottan nyugodtabbak a piacok, másrészt a forint árfolyama és a magyar államkötvénypiac is stabilizálódott. A jegybank feltehetően már az EU-IMF tárgyalások eredményét várja, és a döntést követően akár kamatcsökkenésre is sor kerülhet - véli Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

Amíg marad a jelenlegi, 7%-os alapkamat, az egyúttal azt is jelenti, hogy akár rövid távú megtakarításokkal - betétekkel, pénzpiaci alapokkal - is infláció feletti hozam érhető el. A befektetőknek a jelenlegi nyugodt, viszonylag optimista hangulat mellett sem szabad hátradőlni: érdemes úgy alakítani a portfóliót, hogy amennyiben a piacok ismét feszültté válnának, és a forint újra gyengülne, a devizabefektetések ezt ellensúlyozni tudják - javasolja a befektetési szakember.

A Privátbankár 10+2 tippje az infláció elleni védekezésre >>