A január 24-i ülés rövidített jegyzőkönyve szerint a Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a decemberi inflációs jelentés óta beérkezett makrogazdasági adatok az inflációs jelentés várakozásainak megfelelnek, ugyanakkor a kockázatok megítélése tekintetében nem volt egységes a tagok véleménye.
Mennyire rossz a helyzet?
Egyes testületi tagok megítélése szerint - elsősorban a hazai gazdaságpolitikát övező növekvő bizonytalanság következtében - Magyarország romló kockázati megítélése érdemi eltérést jelent a decemberi előrejelzés alappályájához képest. A többség ezzel szemben úgy ítélte meg, hogy hazánk kockázati megítélésében a decemberi romlást követő januári fordulat tartós trendet jelez.
Magyarország kockázati megítélésének alakulásával kapcsolatban egyes tanácstagok hangsúlyozták, hogy érdemi romlás következett be a decemberi kamatdöntő ülést követő két-három hét folyamán, amit csak részben ellensúlyozott a január második hetétől kezdődő korrekció. Utóbbi elsősorban a forint árfolyamának alakulásában volt tetten érhető, miközben a CDS-felár és az állampapíroktól elvárt hozamok csak kevéssé csökkentek. Az FX-swap piacon január közepén tapasztalt feszültségek szintén arra utalnak, hogy a Magyarországot övező bizalom nem állt helyre. Más testületi tagok ezzel szemben azt hangsúlyozták, hogy bár a mutatók rosszabb képet mutatnak a januári kamatdöntés napján az egy hónappal korábbinál, a romló trend január 5-ét követően megfordult, a mutatók jelentősen javultak mélypontjuk óta.
Hazánk kockázati megítélésének alakulásával kapcsolatban egyes testületi tagok hangsúlyozták, hogy mind a december közepétől január első hetéig tartó romlás, mind a január második hetétől kezdődő javulás elsősorban országspecifikus tényezőkhöz köthető. A korrekcióban szerepet játszhattak ugyan globális és regionális események, azonban Magyarország kockázati megítélésének javulására nem kerülhetett volna sor a hazai bizalom erősödése nélkül, ami elsősorban a Nemzetközi Valutalappal és Európai Unióval való tárgyalásokkal kapcsolatos megváltozott kormányzati kommunikációnak köszönhető. Más tanácstagok megítélése szerint, míg Magyarország kockázati megítélésének romlása egyértelműen a hazai eseményekhez köthető, a januári javulásban a hazai bizalomerősödés mellett elsősorban a globális-regionális kockázati étvágy alakulása játszott szerepet.
Egy biztos: kell az IMF/EU-megállapodás
A Monetáris Tanács egyöntetű véleménye szerint továbbra is fontos, hogy a Kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap között minél előbb megállapodás szülessen a finanszírozási kockázatok csökkentése érdekében. Egyes tanácstagok úgy vélték, hogy a nemzetközi szervezetekkel történő megállapodásig a monetáris politika feladata a monetáris feltételek szigorításával stabil pénzpiaci környezet megteremtése. Más tanácstagok ezzel szemben bízva a tárgyalások mielőbbi sikeres lezárásában, nem tartották szükségesnek a monetáris politikai szigorítást, és hangsúlyozták annak jelentős reálgazdasági költségeit. A tanácstagok többsége ebben a helyzetben kiváró magatartást tartott indokoltnak.
A Monetáris Tanács tagjainak többsége az alapkamat szinten tartása mellett tette le voksát. A testületi tagok egyetértettek abban, hogy amennyiben hazánk kockázati megítélése és inflációs kilátásai érdemben tovább romlanak, további kamatemelés válhat szükségessé.
| alapkamat 7,00%-os szinten tartása mellett ("galambok"): | 4 | Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György |
| alapkamat 7,50%-ra történő emelése mellett ("héják"): | 3 | Karvalits Ferenc, Király Júlia, Simor András |
Mozognak a papírok. Nem mindegyik jó irányba. 
