A jegybank monetáris tanácsa mai ülésén a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az alapkamatot.
Egy órával a döntés közlése után megjelent az indoklás, ennek főbb megállapításai:
- a magyar gazdaságot kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás középtávon mérsékelt maradhat
- a negatív kibocsátási rés a monetáris politika horizontján fokozatosan záródik, így előretekintve a reálgazdaság dezinflációs hatása mérséklődik
- a jelenlegi monetáris kondíciók fenntartása mellett az infláció középtávon a céllal összhangban alakulhat
- az alapkamat aktuális szintje összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével.
A közleményben semmi sem utal további kamatvágás - bár a döntést követően szakértők arról írtak, akár még erre is sor kerülhet,
A jegybank indoklása:
"A Monetáris Tanács megítélése szerint tovább folytatódhat a magyar gazdaság növekedése. Az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, és a hazai reálgazdasági környezet bár csökkenő mértékben, de továbbra is dezinflációs hatású marad. A belső keresleti tételek élénkülése ellenére, külső piacaink elhúzódó kilábalása miatt a kapacitáskihasználtság csak fokozatosan javulhat. A foglalkoztatás növekedése mellett a munkanélküliség továbbra is meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. Az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat.
A szeptemberi inflációs adat alapján a fogyasztói árak továbbra is historikusan alacsony dinamikát mutatnak. Az inflációt csökkentő egyedi hatások mellett a középtávú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat mutatók továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek, amihez hozzájárul a visszafogott külpiaci infláció, a nyersanyagárak és az importált infláció alakulása, a kihasználatlan kapacitások nagysága, az alacsony bérdinamika, az inflációs várakozások mérséklődése, valamint a szabályozott energiaárak több lépcsőben végrehajtott csökkentése. A hazai reálgazdasági és munkapiaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, az alacsony infláció tartósan fennmaradhat. Azonban a konjunktúra élénkülésével a belső kereslet oldaláról érkező dezinflációs nyomás fokozatosan gyengül, és az infláció az előrejelzési horizont második felében érheti el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalék körüli értéket.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a mérsékelten alacsonyabb külső kereslet mellett is tovább folytatódhat a gazdaság növekedése. Az ipari teljesítmény és a külkereskedelem augusztusi visszaesésében részben egyedi hatások játszhattak szerepet. A kiskereskedelmi forgalom dinamikája augusztusban tovább gyorsult. A Monetáris Tanács megítélése szerint a hazai gazdaság bővülése a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetben valósulhat meg, és a belső kereslet növekedéshez való hozzájárulása egyre jelentősebb lehet. Az EU-források növekvő felhasználása, illetve a Növekedési Hitelprogram következtében is enyhülő hitelkorlátok elősegítik a beruházások élénkülését. A háztartások fogyasztása is fokozatosan élénkülhet, főként a rendelkezésre álló jövedelem reálértékének várható bővülése és az egyre mérsékeltebben jelentkező adósságleépítési kényszer eredményeként, azonban a megtakarítási hajlandóság továbbra is a válság előtti szint felett maradhat. Az augusztusi munkaerő-piaci adatok alapján a foglalkoztatottak létszáma a közfoglalkoztatottakkal együtt stagnált, a munkanélküliségi ráta csökkent.
A nemzetközi befektetői hangulat többnyire kedvezőtlenül alakult az elmúlt hónapban, ami főként a kiéleződő geopolitikai konfliktusokkal és a kedvezőtlen konjunkturális kilátásokkal magyarázható. A hazai kockázati mutatók többsége nem változott érdemben, hazánk sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol."
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
