A CMA DataVision évzáró listáján - amely az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) decemberi utolsó árazásai alapján sorolta be az egyes szuverén adósokat - a súlyos adósság- és államháztartási gondokkal küszködő Görögország mögött a második helyen továbbra is az ugyancsak euróövezeti tag Portugália áll.

Adóskockázati szempontból mindkét valutauniós tagállam megelőzi a harmadik helyre került Pakisztánt, a negyedik helyen álló Venezuelát és az ötödik legkockázatosabb szuverén adósnak minősülő Argentínát is.

Ezután Írország, Ukrajna és Egyiptom következik, majd - a kilencedik helyen - Magyarország, amely így ugyanarra a helyre került, amelyet a CMA előző, tavalyi harmadik negyedévi listáján is elfoglalt.



A legkockázatosabb tízes mezőnyt Olaszországgal zárja.

Magyarország először 2010 utolsó negyedévben szerepelt - akkori CDS-árazása alapján - a tíz legkockázatosabb szuverén adós listáján, amelyről a tavalyi első negyedéves CMA-összesítésben lekerült, majd a tavalyi harmadik negyedévi összesítésben ismét visszakerült, és a 2011-es kereskedési évet záró lista alapján továbbra is ebben a csoportban van.

Magyarország a kedden Londonban ismertetett lista összeállításához figyelembe vett decemberi utolsó zárószint szerint 610,6 bázispontos CDS-középárfolyammal szerepel a legkockázatosabb tíz államadós csoportjában, ám azóta komoly kilengések voltak a magyar államadósság-törlesztési kockázat megítélésében a londoni piacon. Az idei első kereskedési héten mértek 750 bázispont - vagyis tízmillió euró értékű ötéves magyar kormánykötvényre 750 ezer euró - feletti rekord CDS-díjszabásokat is az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatos piaci aggodalmak miatt, de azóta ismét jóval a 700 bázispontos határ alá csökkent a magyar CDS-kontraktusok árfolyama a londoni piacon.

A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire tartja kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, annál nagyobbnak tekintik a piaci szereplők az érintett szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának halmozott távlati rizikóját.

18%-kal emelkedett a kockázati felárunk

A CMA a tavalyi utolsó negyedévről összeállított, kedden Londonban ismertetett elemzésében úgy fogalmazott, hogy a magyar CDS-kontraktusok díjszabásának "nem tettek jót" a Nemzetközi Valutaalap és Magyarország között a jegybankreform kérdésében felmerült nézeteltérések. Az elemzés megemlíti, hogy december végén a Standard & Poor's hitelminősítő a befektetési ajánlású szint alá sorolta vissza a magyar államadós-besorolásokat.

A cég kimutatása szerint a magyar szuverén törlesztéskockázati tranzakciók árazása a negyedév során 18 százalékkal emelkedett, miközben a felzárkózó európai térség egészében a CDS-kontraktusok átlagosan 10 százalékkal drágultak, ugyanannyival, mint Nyugat-Európában.

A térségben mindazonáltal Szlovénia teljesített e mérce alapján a legrosszabbul 2011 utolsó három hónapjában. A szlovén CDS-középárfolyamok ugyanis 46 százalékkal emelkedtek, miután a Moody's Investors Service december végén leminősítette a szlovén államadós-besorolást, és egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings negatív felülvizsgálat alá vette Szlovénia osztályzatait.

A teljes globális mezőnyben a legrosszabb teljesítményt a törlesztéskockázati biztosítási kontraktusok árazásának változása alapján Görögország nyújtotta, amelynek CDS-díjszabásai a tavalyi utolsó negyedévben 56,8 százalékkal 8453,8 bázispontra emelkedtek.

A görög csúcs

Ez világrekord CDS-árazás bármely szuverén adós esetében, és a CMA kockázatszámítási modellje alapján a piac a tavalyi év végén 93,8 százalékos halmozott valószínűséggel árazta a görög törlesztési leállást az irányadó ötéves távlatban.

A görög szuverén törlesztéskockázati árazások kirívó mivoltát mutatja, hogy a legkockázatosabb tízes csoport második helyén álló Portugália CDS-középárfolyamai 1153,7 bázisponton zárták a tavalyi évet, 7300 bázisponttal a görög szint alatt.

És a legbiztonságosabb...

A világ legbiztonságosabb államadósa törlesztéskockázati szempontból változatlanul Norvégia, mindössze 44,6 bázispontos évzáró CDS-díjszabással, utána az Egyesült Államok és Svájc következik, 49,6, illetve 67,9 bázisponttal.

Rajtuk kívül a legjobb tízes csoportban van még Svédország, Finnország, Ausztrália, Hongkong, Új-Zéland, Nagy-Britannia és Németország.