Pár napig úgy tűnt, nem lesz háború
A hétvégén nagy megkönnyebbülést hozott a befektetők számára, hogy az Egyesült Államok és Kína belátta: tényleg mindenki rosszul járna egy kereskedelmi háborúval, így a felek megegyeztek abban, hogy nem is bonyolódnak ilyesmibe. Nem emelnek további kereskedelmi vámokat, inkább közösen dolgoznak ki olyan intézkedéseket, amelyek mérsékelhetik az USA külkereskedelmi mérlegének hiányát Kínával szemben.
Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter később azt is bejelentette: Washington és Peking szélesebb körű kereskedelmi megállapodáson munkálkodik, és ez alatt felfüggeszti a védővámokat. Ez is remek hír, örültek is neki hétfőn a tőzsdék, de a konkrétumok fájóan hiányoztak a kommunikációból. Az kiderült, hogy az egyenleg javítását úgy képzelik el, hogy Kína több amerikai terméket vásárol majd - amerikai álláspont szerint az energetika, a cseppfolyós gáz, a kisipar és az agrárium lehet az a terület, ahol Kína jelentős mértékben növelheti importját.
Bőven vannak intő jelek
Hogy ezek közül bármi érdekli-e Kínát, az nem derült ki, ahogy az sem, mennyivel kellene mérséklődnie a kereskedelmi deficitnek, hogy az Egyesült Államok elégedett legyen és ne léptessen életbe több korlátozást. Trump elnök korábban 200 milliárd dolláros egyenlegjavítást követelt, szakértők szerint ennek legfeljebb a fele jöhet össze akkor, ha Kína drasztikusan növeli az USA-ból származó importot; amíg azonban a külkermérleg másik serpenyője nem lesz könnyebb, azaz az amerikaiak étvágya nem csökken a Kínából származó termékek iránt, addig biztosan nem jöhet össze ekkora egyenlegváltozás.
A kereskedelmi háború várható elmaradása miatt érzett piaci öröm így hamar el is párolgott: Trump elnök nemrég már arról beszélt, hogy a Kínával folytatott tárgyalások még hosszú időt vesznek igénybe, azt sejtetve, hogy egyáltalán nem mennek könnyen az egyeztetések.
Az autóiparban is robbantanak
Egy friss bejelentés szerint pedig újabb területen kezdi meg az amerikai ipar megvédését a Trump-kormányzat: az elnök szerda este felkérte a kereskedelmi minisztert, hogy vizsgálja meg, nem jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot az autó-, teherautó- és járműalkatrész-import; nem fenyegeti-e a behozatal az amerikai autóipar egészséges működését és a kutatásra-fejlesztésre való képességét.
Wilbur Ross kereskedelmi miniszter szerint van bizonyíték arra, hogy az import évtizedeken át nehezítette az amerikai autóipar helyzetét, ezért alapos, fair és átlátható vizsgálatot ígér.
Egy magasabb vámtarifa leginkább az ázsiai autógyártók számára lenne fájdalmas: A Toyota, a Nissan, a Honda és a Hyundai számára a Reuters összeállítása szerint az USA kulcspiac, így nem véletlen, hogy a bejelentés hírére a részvényeik árfolyama meredek csökkenésbe kezdett. Japán, Kína és Dél-Korea is azt közölte, hogy figyelemmel kísérik a fejleményeket, de Peking azt is hozzátette: meg fogja védeni az érdekeit.
Trump - hasonlóan az alumínium és az acél esetében - nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva vetne ki védővámot az autóiparban is; Kína szerint ez súlyos károkat okoz majd a többoldalú kereskedelmi rendszereknek és zavart kelt majd a nemzetközi kereskedelemben.
Senki sem kért védelmet - ez Magyarországnak sem jó hír
A legnagyobb japán, német és más külföldi autógyártókat tömörítő csoport, ami a "Here for America" néven fut, természetesen kritizálta az intézkedést. Nem tudnak arról, hogy bármelyik amerikai autógyártó ilyesfajta védelmet kért volna; úgy vélik, ez az út elkerülhetetlenül alacsonyabb választékhoz és magasabb árakhoz vezet az amerikai autópiacon.
Nem mellesleg nekünk, magyaroknak sem lenne ez jó hír: nem véletlen, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég arról beszélt, Magyarország exportjának és GDP-jének aránya a 90 százalékot közelíti, tavaly 100 milliárd euró fölé emelkedett a magyar export, valamint az egy főre jutó külföldi tőke mennyisége meghaladja a 8500 eurót. Ezért Magyarországnak rendkívüli jelentősége van azoknak a kereskedelmi feszültségeknek, amelyek az elmúlt időszakban a világkereskedelem nagy szereplői között kialakultak. Minden olyan intézkedés, amely akadályt jelent a globális szabad kereskedelem útjában, az Magyarországnak előnytelen - mondta Szijjártó.
Hogy lehet Amerika az első, ha kiegyeznek Kínával?
Azt egyébként lehetett sejteni, hogy az elnök valamire készül: előtte a Twitteren arról posztolt, hogy nagy bejelentés érkezik majd a nagyszerű amerikai autóipari dolgozóknak - szerinte már eleget vártak erre döntésre, miután évtizedeken át vesztették el a munkájukat a külföldiek miatt.
There will be big news coming soon for our great American Autoworkers. After many decades of losing your jobs to other countries, you have waited long enough!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) May 23, 2018
A szakértők felhívják a figyelmet: novemberben az Egyesült Államokban "félidei választásokat" tartanak - ilyenkor az elnök személyéről nem döntenek a polgárok, de a teljes alsóházat és a felsőházi helyek bő harmadát újraosztják, ahogy több tucat államban választanak új kormányzót is. Ideje hát új frontot nyitni az "America First" témában is: az elnökválasztási kampányban is gyakorlatilag a kereskedelmi háború kirobbantását lengette be Trump, most a közelgő választásnál is ez lehet az egyik fő üzenet, amibe belerondíthatna, ha Kínával hirtelen barátivá válna a viszony és esetleg engedne korábbi harcias követeléseiből az elnök.
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben. 
