|
| (Fotó: Kormany.hu) |
A Magyar Nemzeti Bank emelte a 2020-as GDP-re és inflációra vonatkozó előrejelzését az imént megjelent decemberi prognózisában. Míg szeptemberben még 3,4 százalékos inflációval, illetve 3,3 százalékos GDP-vel számoltak, az időközben beérkezett adatok alapján ma már úgy látják, az infláció 3,5 százalékos lehet jövőre, a növekedés pedig 3,7 százalékos.
Mindeközben módosították az idei évre vonatkozó előrejelzésüket is, ami alapján a GDP 4,5 százalék helyett 4,9 százalék lehet, az inflációt viszont változatlanul 3,3 százalékra várják.
Vagyis a jelek szerint a jegybank elismeri, hogy az általa eddig gondoltnál lendületesebb lehet a magyar gazdaság bővülése az előttünk álló hónapokban, a német gazdaságból érkező, lassulásra utaló jelek nem, vagy a vártnál mérsékeltebb módon hatnak a magyar GDP-re. Korábban e hatást illetően vita alakult ki a pénzügyminiszter, Varga Mihály, és a jegybank elnöke, Matolcsy György között.
Az MNB álláspontjának módosulását mutatja, hogy 2021-re az eddig várt 3,3 százalék helyett is már 3,5 százalékos növekedést látnak elérhetőnek. Ezúttal 2022-re is adtak előrejelzést: 3 százalékos infláció és 3,5 százalékos növekedés várhat abban az évben a magyar gazdaságra.
Mindez egyben azt is jelenti, hogy az árak a következő években rendre az inflációs célnak tekintett 3 százalék felett, a jegybank által még tolerált 1 százalékpontos tartományban mozognak. A GDP fokozatosan lassul 3,5 százalékra, kérdés, hogy ez elég lesz-e a kormányzati cél teljesítéséhez, jelesül, hogy a mindenkori magyar GDP 2 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot. Továbbá az is kérdés, hogy az új uniós költségvetési ciklus - amely jelentős forrásvesztést okozhat a magyar büdzsé számára - gazdaságot visszafogó hatásával milyen mértékben számolt a jegybank.
Márciusban alig változtak, minimálisan emelkedtek a globális élelmiszerárak. 
