Üzentek a németek: nem viszik el a balhét a görögök helyett

Görögországban a vasárnapi előre hozott parlamenti választásokon a Sziriza a voksok 36,3 százalékát szerezte meg, aminek köszönhetően 149 parlamenti képviselői helyhez jut a 300-ból. Az országban így várhatóan koalíciós kormány alakul. 

Nem varrják a német adófizetők nyakába

A Sziriza győzelmével zárult választás következményeit "a görögöknek kell viselniük, és nem varrhatják a német adófizetők nyakába" - mondta a Bildnek Hans-Peter Friedrich, a bajor konzervatív CSU politikusa. Markus Söder CSU-s bajor pénzügyminiszter a Spiegel Online-nak nyilatkozott arról, hogy Görögországnak folytatnia kell a reformokat, és "nemcsak a görögök, hanem egész Európa drágán megfizetné", ha a következő athéni kormány letérne a reformok útjáról.

A CDU egyik tekintélyes képviselője, Wolfgang Bosbach egy lapinterjúban arról beszélt, hogy a mentőhitelekhez kapcsolt megállapodások esetleges megszegését nem szabad eltűrni, már csak azért sem, mert ebben az esetben a külső segítségre szoruló többi euróövezeti válságállam is könnyítéseket kezdene követelni. Egy esetleges "szerződésszegést nem szabad honorálni" - mondta Bosbach a Neue Osnabrücker Zeitungnak.

Be kell tartani, amit a trojkának ígértek

A CDU/CSU-val nagykoalícióban kormányzó szociáldemokraták (SPD) parlamenti frakcióvezetője, Thomas Oppermann szerint a Szirizának a választás megnyerése után a korrupció és a nepotizmus elleni küzdelemre kell összpontosítania, és be kell tartania az előző kormányok és az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkotta trojkával kötött megállapodásokat. "Németország továbbra is szolidáris Görögországgal" - mondta Oppermann a Rheinische Post című lapnak. Ugyanakkor továbbra is érvényes a mentőhitelek filozófiája, miszerint "nincs támogatás ellentételezés nélkül" - tette hozzá.

Az Európai Parlament (EP) német szociáldemokrata elnöke, Martin Schulz a Deutschlandfunk közszolgálati rádiónak hétfő reggel elmondta, hogy éjszaka hosszan beszélt telefonon Alekszisz Ciprasszal, a Sziriza vezetőjével, aki szerinte "reálpolitikus, és nagyon pontosan tudja, hogy kompromisszumokat kell kötnie" a belpolitikában és az uniós politikában is.

Tudják, hogy kompromisszumot kell kötni

A Sziriza lehetséges koalíciós partnerei között egy sincs, amely hajlandó lenne támogatni a párt legradikálisabb követeléseit, az EU-ban, illetve az euróövezetben pedig nem lehet többségi támogatást szerezni ahhoz a követeléshez, hogy engedjék el a görög államadósság egy újabb részét - fejtette ki az EP elnöke, hozzátéve, hogy a Sziriza valójában nemigen tud nyomást gyakorolni a hitelezői trojkára, mert a görög állam napi működése továbbra is erősen függ a mentőhitelektől.

Martin Schulz hangsúlyozta, hogy az adósságelengedés körüli ideologikus és terméketlen vita helyett egy új diskurzusra van szükség, arról kell beszélni, hogy miként lehet adófizetésre bírni a dúsgazdag görögöket, akik a válság elmélyülése óta sok pénzt kimenekítettek az országból, és miként lehet munkahelyeket teremteni és még inkább beindítani a gazdasági növekedést az Európai Bizottság formálódó több százmilliárd eurós beruházásélénkítő programja révén.

Nem vonják vissza a kedvező ajánlatot

A brüsszeli bizottság német tagja, az egységes európai digitális piac kialakításáért felelős Günther Oettinger a Deutschlandfunknak azt mondta, hogy igen jól haladtak az utóbbi időszakban a trojka és a leköszönő athéni kormány tárgyalásai arról az új támogatási csomagról, amelyre Görögországnak márciustól szüksége van. A trojka nagyon kedvező ajánlatot tett, a kormányváltás miatt pedig nem változtat ezen.

A trojka "sem többet, sem kevesebbet" nem tesz az asztalra csak azért, mert változik a görög kormány összetétele - szögezte le Oettinger, hozzátéve, hogy az államadósság egy újabb részének elengedéséről sem lehet szó. Hangsúlyozta: az EU tiszteletben tartja a görög választók döntését, és senki nem törekszik arra, hogy Görögország elhagyja az euróövezetet. Az esetleges távozás a közös pénzt használó uniós országok közösségéből "túlságosan kockázatos" lenne valamennyi fél részére - mondta a német uniós biztos.

A csőd szélére sodródott Görögország 2010 óta összesen 240 milliárd euró hitelt kapott az EB-EKB-IMF-trojkától. Noha az ország már túljutott a válság nehezén, még mindig szüksége van pénzügyi partnereinek hiteleire.