A Magyar Nemzeti Bank hétfőn hivatalosan 294,76 forinton jegyezte a svájci frankot, ami a január 15-i 319,27 forintos szinthez képest 25 forintos gyengülést jelez. Ráadásul a piacok immár félig hivatalos véleményt is hallottak arról, hogy a Svájci Nemzeti Bank nem hivatalosan 1,05-1,10 közötti frank/euró árfolyamot szeretne, s egyre több piaci szakértő ad hangot annak a véleményének, hogy a korábban tartott 1,20-as euró/frank árfolyamnál is túlértékelt volt az alpesi fizetőeszköz. Felix Brill, a Wellershoff and Partners stratégiai döntésekért felelős munkatársa szerint a reális kereszt 1,27-nél lenne. Mindez pedig azt jelzi, hogy csillapulóban a januári pánik, s a jövőben aligha lehet a frank árfolyamának elszállására számítani.
Ez pedig azt jelenti, hogy ismét Magyarország lépett helyesen: míg Horvátországban immár az EU-vizsgálatát kiváltva 6,39 kunán fixálták a törlesztőket, Romániában pedig a bankok 3-6 hónapra a decemberi törlesztési árfolyamot égették be az ügyfelek felé, addig hazánkban „csend” volt. Meglehet, érdemes volt kiülni a hisztériát. (Persze, tegyük hozzá, hogy a többi országban eddig nem voltak központi lépések, míg Magyarországon folyamatosan napirenden volt a devizahitelek politikai rendezése, amelynek utolsó pontja a jelzáloghitelek forintosítása volt. Az is igaz, hogy egyetlen más országban sem okozott olyan szintű nyomást a gazdaságra és a társadalomra a devizahitelek kérdése, mint hazánkban.)
Érdemes volt kivárni
A frank február másodikán ugyan 10,97 százalékkal magasabb árfolyamon áll, mint január első jegyzési napján (akkor 265,62 forint volt a hivatalos MNB árfolyam), ám ez azt jelenti, hogy a jellemzően a hónap első napjaira eső elszámolási ponton nem ugrik olyan jelentősen a törlesztőrészlet. Egy, az árfolyamgyengülés miatt átlagosnak mondható 65 ezer forintos autóhiteles törlesztőrészlet esetén nem egész 7 ezer forinttal nőhet a februári törlesztés.
Májustól csökken a törlesztőrészlet
Ráadásul az érintett hiteleseknek maximum 3 hónapra kell felkészülniük a magasabb törlesztésre. Májustól ugyanis a hitelintézeteknek és a lízingtársaságoknak vissza kell írniuk az elszámoltatási törvény alapján a korábban felszámított árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések összegét. A Privátbankár.hu kérdésére korábban Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára pontosította: számításaik szerint nem a fennálló hiteltartozás, hanem az eredeti hitelösszeg mintegy 10 százalékára rúghat az az összeg, amelyet a deviza(alapú) gépjármű-hitelesek visszakaphatnak.
Miután azonban az átlagos tőketartozás ma már „csak” 1,2 millió forintra tehető, az elszámolás itt is - akárcsak a jelzálog alapú hiteleknél - 20-25 százalékkal, átlagosan 200-300 ezer forinttal csökkentheti a fennálló tőketartozást és hasonló mértékben csökkenhet a törlesztőrészlet. Ez pedig azt jelentheti, hogy – a svájci frank mostani szintjével kalkulálva -, hogy májustól a futamidő végéig összességében 10-15 százalékkal még a magasabb váltási árfolyam ellenére csökkenhet az autóhitelesek törlesztési terhe. Ezt a csökkenést nem a magasabb februári, hanem a még - mai szemmel békeidőnek tetsző - januári törlesztőrészletekhez lehet majd mérni.
0,39 pontos a csökkenés. 
