|
| Maláj ringgit (Fotó: Wikimedia Commons) |
„Soros-szerű” eladási hullámnak nevezi a Bloomberg azt, ami a maláj fizetőeszköz, a ringgit piacán történik mostanában. A múlt héten ugyanis 3,8 százalékot, az utóbbi egy évben pedig 30 százalékot emelkedett a maláj pénz árfolyama az amerikai dollárhoz képest, ami fordítva nézve azt jelenti, hogy egy év alatt 23 százalékkal értékelődött le e deviza értéke.
Az 1998 szeptemberi válság előtti egy évben 30 százalékkal csökkent a maláj pénz értéke, nem járunk tehát már messze az akkoritól. Az amerikai hírügynökség emlékeztet rá, hogy az akkori miniszterelnök, Mahathir Mohamad a külföldi spekulációt tette felelőssé az árfolyamesésért, külön megnevezve – és igen sértő szavakkal illetve – Soros György magyar származású hedge fund-kezelőt.
17 éve nem látott szinten
A maláj ringgit ma is eseget, azaz felfelé tart a középárfolyam (a Yahoo interaktív ábráján sokféle időintervallumot be lehet állítani), egy százalékkal 4,1071 ringgitre ment fel a déli órákban a dollár. Mintegy 17 éve nem volt ilyen szinten az árfolyam.
Annak semmi jele, hogy Soros keze is benne lenne a dologban, sőt hozzátehetjük, hogy mostanában sok más feltörekvő piaci deviza gyengült. (Soros befektetéseire a cikk végén visszatérünk.) Az ázsiai devizák a kínai jüan leértékelődését követték a napokban, a nyersanyag-exportőröknek a nyersanyagár-esések tesznek keresztbe már hosszabb ideje. Az orosz rubel például február óta nem volt ilyen gyenge.
Devizát gyengít a háborúság
A török líra pedig azóta, hogy július vége felé egy tömeggyilkos merénylet után Törökország „Elszabadította a démonokat” (egyszerre kezdett harcot az Iszlám Állam és a kurdok ellen, felrúgva a korábbi kurd békefolyamatot), szintén sokat gyengült. Dollárban is és euróban is mintegy hat-hét százalékot. (Eközben az utóbbi egy hónapban a forint alig változott, a zloty is csak keveset gyengült.)
A dollár erős, vagy a többi gyenge?
A feltörekvő piaci devizák gyengülése azért is relatív, mert a dollár mindenhez képest sokat erősödött. A maláj devizából igaz ugyan, hogy 30 százalékkal többet kell adni a dollárért, mint egy éve, az euróval szemben azonban csak 8 százalékkal ment fel az árfolyam. (Lásd például itt az éves változást.)
A maláj deviza korántsem volt a leggyengébb a nagyvilágban az utóbbi egy évben. A Stooq.com táblázata szerint Európában megelőzte az orosz rubel és az ukrán hrivnya, a török líra, sőt a norvég korona is. Amerikában pedig a brazil reál múlta alul jócskán a teljesítményét.
Fogynak a tartalékok
A Bloomberg által megszólaltatott szakértők nem tartanak komolyan az 1998-as tőkekorlátozások megismétlődésétől Malajziában, de sok hasonlóságot vélnek felfedezni az akkori szituációval. Aggasztónak tartják a mai helyzetben, hogy az ország devizatartalékai 100 milliárd dollár alá süllyedtek. Ez azt is jelezheti, hogy a jegybank már beavatkozott devizaeladásaival, és tompítani próbálta a ringgit esését.
Az 1997-1998-as „Kelet-Ázsiai válság” annak idején az egész világot és a magyar tőzsdét is megrengette. Ha önmagában nem is annyira, mint az 1998-ban bekövetkezett „Orosz válság”, amely számos kisbefektető és brókercég tönkremenetelét okozta Magyarországon.
|
Soros jó szimattal kiszállt az olajiparból? A Soros Fund Management eladta az Alibaba kínai internetes cégben levő részesedésének nagy részét – írja a Bloomberg. Az első negyedév végén még 370 millió dollárnyi ilyen értékpapírja volt, a második negyedév végén már csak 4,9 milliónyi. Az Alibaba egyébként tavaly novemberi csúcsa óta szinte folyamatosan esett, 119 dollár környékéről 75 dollárra, így a lépés, ha kicsit későinek is tűnik, visszatekintve viszonylag jó döntés volt. Egy másik jelentős változás a Soros-portfólióban az amerikai olajcégekben levő részesedés csökkentése. Felszámolták a Cenovus Energy Inc. és a Suncor Energy Inc.-ben levő részesedéseket, mérsékelték a EQT Corp. és a Noble Energy Inc. csomagjukat. Amint a hírügynökség rámutat, az amerikai típusú könnyűolaj (WTI) ára júniusban hatvan dollár körül tetőzött, mára azonban 42 dollár közelébe esett, így ez a lépés is viszonylag jó ötletnek tűnik. Az olajcégek részvényeinek áralakulása ugyanis sokban követi a kőolajét. (Azt azonban ezekből a kötelező bejelentésekből rendszerint nem tudni, hogy a negyedéven belül pontosan mikor is történnek a tranzakciók.) |
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
