|
| (Fotó: 123rf.com) |
Április 6-án az USA új szankciókat jelentett be Oroszország ellen, ami után elképesztő zuhanásba kezdtek az orosz eszközök. Az euró/rubel, amely korábban 70,50 körül mozgott, 80,30-ig szállt el, ami 14 százalékos áremelkedés. (Másként számolva, a deviza elvesztette értékének 12 százalékát.)
A rubelben számolt Moex index tíz, a dollárban számolt RTSI 16 százalékkal zuhant pár nap alatt a mélypontig. Akkora zuhanást évek óta nem látott a tőkepiac. Azóta némileg magukhoz tértek az árfolyamok, de így is jóval alacsonyabban vannak, mint egy hete.
Másrészt viszont sokkal jobba a helyzet, mint 2014-ben. A dolláros RTSI index akkor 600 pont alá is benézett, most még mindig annak közel kétszerese, 1113 pont. A rubel ugyan majdnem pontosan a 2014 végi szinten van, de a viszonylag magas orosz infláció miatt ez sem olyan rossz eredmény.
Mondd, mi fáj?
Szinte megszokottá vált, hogy Oroszország ellen időnként szankciókat vezetnek be, hosszabbítanak meg. A korábbi szankcióknál nem volt ennyire heves piaci reakció. Mi az, ami megváltozott? Ez most tényleg nagyon fájt?
|
| Az orosz részvények RTSI indexe dollárban |
Konkrétan hét “oligarchát” – nagy hatalmú, dúsgazdag, a Kremlhez jó kapcsolatokat ápoló üzletember-maffiózót – és 14 óriásvállalatot érintenek a szankciók. A német Die Welt szerint olyanokat, amelyek tényleg nagy fontosságúak az orosz gazdaság és a hatalom szempontjából.
Nem lesz tőkéjük
Ilyenek a Gazprom-vezér, Alexej Miller, valamint “mágnások, mint Oleg Deripaska, Viktor Wekselberg, Igor Rotenberg és Putyin veje, Kirill Schamalow”. Ezek az emberek és cégeik egész szektorokat ellenőriznek Oroszországban, az energiahordozókat, a hadiipar jó részét, fémbányászatot, járműgyártást.
A szankciók egyik újdonsága, hogy az érintett cégek részvényiben, kötvényeiben ezentúl az amerikaiak nem szerezhetnek tulajdont, alaposan megnehezítve ezzel a tőkéhez jutást. Sőt, május 7-ig el kell adniuk meglévő részesedéseiket is. Így addig a dátumig még nagyon csúnya árfolyamok is előfordulhatnak az orosz tőkepiacokon.
Mindenki fél tőlük
A külföldiek kezében tavaly év végi adatok szerint óriási értékű, 231 milliárd dollárnyi orosz eszköz volt, bár azt nem tudni, ebből mennyi van amerikaiaknál. Attól tartanak viszont sokan mások, hogy ha megveszik a jenkik befektetéseit, maguk is az amerikai szankciók célpontjává válhatnak – írja a Die Welt a Nomurára hivatkozva.
|
| Az orosz részvények RTSI indexe dollárban |
Az orosz jegybak ráadásul a Bloomberg szerint nem készül a rubel megvédésére sem, így a részvény– és kötvényárak mellett a rubel is fejtörést okozhat. A jegybank elnöke kedden kijelentette, hogy nincs ok a beavatkozásra.
Nem lesz több hitel?
Hasonlóan engedékeny politikát folytattak egyébként eddig is, jobbára hagyták a rubelt gyengülni, ameddig akart, így a piaci mechanizmusokon keresztül sok minden megoldódott. (Például az exportőrök bevétele rubelben megnőtt, az importáruk drágulása visszavetette a lakossági fogyasztást.)
Sokan attól tartanak, hogy most egész Oroszország hitelképessége meginog. Sok befektető nem mer egyik orosz eszközbe sem fektetni, amelyek pedig nagyon olcsók. A gyenge rubel miatt pedig ismét felpöröghet az infláció. A tavaly többletes orosz fizetési mérleg is mínuszba mehet.
Egy a szerencséjük
Eközben van az oroszoknak egy nagy szerencséjük is: a napokban az olaj ára 2014 novembere-decembere óta nem látott szintre emelkedett, a Brent például 72-73 dollárra hordónként. Ez sokban segíti az orosz gazdaságot, költségvetést, és csökkenti a szankciók hatását. Így, ha az Oroszország elleni szankciók fájnak is, nagyobb műtétre várhatóan nem lesz szükség a közeljövőben.
Közreműködött az USAID megnyirbálásában. 
