A Moody’s leminősítése után – ha még nem tette volna meg – mindenkinek el kell azon gondolkodnia, hogy megtakarításait mibe fektesse - figyelmeztet az Arteus-Capital elemzése.

A "korparancs"

Aki nem hisz a részvények erejében, vagy akár a befektetési alapokban, ami e válságban érthető, annak a valuták és az arany, gyémánt, termőföld marad menekülési lehetőségnek. Az angol és amerikai elemzők az euró bedőlését jósolják, hogy ezzel erősítsék a dollárba és a fontba vetett bizalmat. Az euró-pártiak szerint az euró hanyatlása megrázná a BRICS-országok gazdaságát is, hiszen nekik ez egyet jelentene külpiacaik elvesztésével és a növekedésre, exportra alapozott gazdaságuk azonnali átrendezésének kényszerével. A valuták inflálódása tehát törvényszerű, s ez a folyamat körbefut a bolygónkon. Az értékőrzés biztosítása tehát korparancs.

Munka kell, nincs más alternatíva

Az országok jegybankjai más és más stratégiát választanak a források bővítésére, de ez is erősíti az inflációs nyomást, hiszen a gazdasági válság újabb hullámában még nincs tiszta kép a kivezető stratégiákról. Az látható, hogy a megoldás középpontjában a munkahely-teremtésnek kell állnia, a közelmúlt amerikai és európai tüntetései is azt jelezték, hogy már politikát befolyásoló, felsőfokú végzettségű, magasan képzett fiatalok számára sincs hely a munkaerőpiacon. Meg kell fordulnia annak a trendnek, hogy a fejlett országok kiszervezik a gyártásukat, szolgáltatásukat az olcsóbb országokba, hiszen a belső fogyasztásnak így kiesik a forrása a munkanélküliek és kevésbé fizetőképes rétegek számának növekedésével. Nem véletlen az USA azon törekvése sem, hogy vámot vet ki az alulértékelt valutájú országokból érkező importra, de ez csak az első lépés lehet. Ha a fejlett országok nem akarják, hogy minden vagyonuk az általuk beruházott összegekből és az általuk vásárolt termékek jövedelméből meggazdagodott országoké legyen, tehát még a maradék forrásaikat, infrastruktúrájukat is megegye egy-egy ázsiai, dél-amerikai mamut, akkor előbb-utóbb rákényszerülnek kereskedelmi, beruházási, munkaerő-piaci politikájuk átértékelésére. A megoldás nem a kínai pénzek felhasználása, hanem a Münchausen-effektus: saját hajuknál fogva kell kihúzni magukat a bajból, ami komolyabb együttműködést tételez a gazdasági és állami vezetők részéről. Az adó- és pénzügypolitikáktól el kell mozdulni az újabb gazdaságpolitikák felé.

Nincs idő gondolkodni

A válság megmutatta, hogy aki szegény, az még szegényebb lesz, s a lecsúszás már nem veszély, hanem realitás a középosztály számára is. A pénzbőség és pénzszűke jó és rossz hírei villámsebesen járják be a világot és ezért hektikussá válnak a piacok. Az internet korában szinte nincs is idő megállni és végiggondolni a hosszú távú folyamatokat. S ez a kapkodás csak növeli a gondokat. Egyelőre, bármilyen is a pénzpolitika, az egyik igazán hosszú távú érték az arany marad – mondja dr. Varga Zoltán, az Arteus-Capital vezérigazgatója. ‑ Azt tudjuk, hogy a föld aranykészlete 20 évre elegendő, tehát szűkös forrásról beszélünk, amikor a kitermelés költségei csak nőnek a szigorú környezetvédelmi előírások, növekvő beruházási költségek miatt.

Míg korábban az arany árfolyama nem követte a részvények árfolyammozgását, sőt inkább ellenében hullámzott, hiszen ha felmentek a részvények árai, akkor mindenki futott utánuk, és az arany nem volt érdekes, és ha lezuhantak, akkor mindenki menekült az aranyba; most ez a trend megfordult, azon cégek révén, akik közös aranyvásárlóként lépnek a tőzsdére, és papírjaik fedezete a fizikai arany. A legjobb befektetés nem a papír, hanem a fizikai arany, ami azok számára is elérhető, akik kicsiben gondolkodnak és havi megtakarításaikat is biztonságba akarják tudni. Az nem kérdés, hogy az arany ára fel fog menni, ha a válság fokozódik, de a tőzsdei árfolyamok hullámzásával – és a relatív pénz- és kereslethiány miatt ‑ az ár most éppen lefelé tart.

Gondoljon a karácsonyra is!

A legszélsőségesebb elemzői vélemények 1500 és 2200 dolláros árat egyformán vizionálnak. De amikor 20-40 dollárt szánkázik naponta az árfolyam, lehetetlen rövidtávra gondolkodni, csak hosszú távra szabad – véli Varga Zoltán.

A jövő pedig bizonytalan. Magyarországnak jövőre 4 ezermilliárd eurónyi adósságot kell törlesztenie, amelynek fedezete az IMF jóindulatán múlik, de tudható, hogy Portugáliának 35 milliárd eurót kell előteremtenie, tehát gond lesz az euró értékállóságával is. Ebben a helyzetben nem marad más, mint nagyon stabil értékek keresése, magunknak, utódainknak. De nem csak a pénzre kell gondolnunk: jön a karácsony, s a szeretteinkre, az emberi értékekre, a családi összefogásra is – mondta Varga Zoltán, az Arteus-Capital vezérigazgatója.