A nyugdíjasokat jobban sújtja az infláció, mint a többieket?

A jövő évre bejelentett 0,9 százalékos, a kormány által előrejelzett inflációval megegyező nyugdíjemelést sokan kevesellik, a nyugdíjasok szövetsége egyenesen el van keseredve. Hogy mekkora lesz jövőre az infláció, azt nem tudjuk, de megnéztük, hogy a nyugdíjasok fogyasztásának jobban emelkedett-e az ára az utóbbi években.

Azt tudjuk, hogy hosszabb távon a normál inflációnál sokkal jobban emelték a nyugdíjakat: 2000 óta az árszínvonal kétszeresére, a nyugdíjak háromszorosukra emelkedtek. (Nézze meg erről szóló grafikonunkat itt.)

A KSH 2002 óta számol külön nyugdíjas-inflációt, ami annyiban más a normálnál, hogy figyelembe veszi a nyugdíjasok eltérő fogyasztási szokásait (vagy kényszereit). Hiszen a nyugdíjakból kevesebb tartós fogyasztási cikket, ruházatot szoktak – vagy tudnak – vásárolni az idősek, keveset költenek gyereknevelésre. Viszont sokkal több az élelmiszerekre, gyógyszerre, rezsire fordított kiadások aránya az életükben.

Tavaly például a normál fogyasztói áremelkedés mínusz 0,1 százalék volt (éves átlagos érték), a nyugdíjasoknak viszont átlagban 0,4 százalékos áremelkedéssel kellett szembesülniük. Volt ugyan olyan év, amikor fordítva volt, mint 2014-ben, főleg a rezsicsökkentés miatt, de azért általában a nyugdíjasok számára drágult jobban az élet.

Ha visszamegyünk addig, amióta vannak adatok, a 2001-es szinthez képest 77 százalékkal emelkedtek az árak a teljes lakosság számára, és 87 százalékkal a nyugdíjasok számára.

Amint említett cikkünkben bemutattuk, ezzel együtt is jóval meghaladták a nyugdíjemelések az inflációt. Ami persze nem vigasztalja azokat, akik mélyen átlag alatti, nagyon alacsony nyugdíjakból tengődnek, tudjuk.