Megöregedtünk, de mi lesz utána?
A magyar nyugdíjasok egyik legnagyobb problémája egyértelműen az, hogy az Európai Unió átlagánál átlagosan három évvel korábban halnak, ez a férfiaknál 80, míg a nőknél 83 évet jelent, csakhogy annak, hogy ezt egészségesen töltsék el már lényegesen kisebb az esélye.
Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy az általánosan 65 éves korban történő nyugdíjba vonulás után már csak összesen 6 egészséges évre számíthatunk. Az Aegon egy korábbi kutatása is azt mutatja egyébként, hogy a globális válaszadók döntő többségét foglalkoztatja az egészségi állapota, nem tesznek eleget a megőrzéséért. A felmérés szerint az egészséges étkezés és a rendszeres sport legkevésbé a magyarok szokása.
Kevésbé magányosan
Van valami, amiben Európa szinten is elég jó dolga van a magyar öregeknek, csupán Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában alacsonyabb az egyedül élő idősek aránya, így az öregkori elmagányosodás kisebb probléma nálunk. Ugyanakkor még a hazai 25 százalékos arány is azt jelenti, hogy minden 4. idős ember egyedül él.
Nem kell tovább dolgoznunk
A magyar nyugdíjasok csupán 4,1 százaléka dolgozik tovább, ugyanakkor az Aegon felmérése szerint a magyarok számítanak a leginkább arra, hogy sosem mennek nyugdíjba.
Az EU-s átlaghoz képest is kiemelkedő Románia 20,8 százalékos rátája, ezt a gyengén működő szociális ellátórendszerrel lehet magyarázni.
A mi kommentelőink közt is gyakran előfordulnak az internethasználó nyugdíjasok, és ebben nincs is semmi meglepő, ugyanis itthon minden 4. idős ember használja már rendszeresen az internetet.
Nagy a lemaradás keleten
Bár ez továbbra is jócskán alacsonyabb, mint az EU-s átlag, a környező országok eredményei hasonlóak, igaz Magyarországtól keletre (pl. Románia, Bulgária) már csak az öregek 10 százaléka ül le rendszeresen a számítógép elé. Azt, hogy mire használja az idősebb korosztály az internetet, itt lehet részletesebben is átnézni. >>>
A 65 év feletti magyarok harmada (37,7%) tud rendszeresen utazni, ez az egész régióban kiemelkedő az osztrákokat leszámítva, ugyanis például a román nyugdíjasoknak csupán 10 százaléka tud útra kelni. Persze Nyugat-Európához képest így is hatalmas a lemaradásunk, az uniós átlag 48,1, de például a svéd nyugdíjasok 86 százaléka utazik gyakran.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,36 pontos nyitás után emelkedett szerda kora délutánig.
