Néhány nap, és irányíthatatlanul lezuhan egy űrállomás
2016-ban vesztették el a kínaiak az irányítást első űrállomásuk, a Tienkung-1 feletti irányítást. Az ázsiai szuperhatalom tudományos-technológiai kudarca és anyagi vesztesége számunkra nem túl érdekes kérdés, az viszont sokkal inkább, hogy az űrállomás folyamatosan veszít magasságából, és hamarosan belép a Föld légkörébe - bármiféle földi kontroll nélkül.
A műholdakat követő profik és amatőrök már régóta találgatják, mikor érkezhet el a belépés időpontja, de meglehetősen bonyolult kiszámítani a pályát és a várható történések idejét. Az biztos, hogy még fent van a Tienkung - annak ellenére, hogy az első jóslatok 2017 utolsó hónapjairól szóltak. Az Európai Űrügynökség (ESA) a március 24. és április 19. közötti időintervallumra tudta szűkíteni az idősávot - azaz mától kezdve bármikor megjelenhet valahol az égbolton a tűzgolyó. A legfrissebb jóslatuk szerint viszont úgy számolnak, hogy az űrállomás valamivel később, március 30. és április 6. között lép be a légkörbe.
Mekkora az esélye, hogy a fejünkre esik?
Mivel a folyamatra semmilyen ráhatása nincs a földieknek, ez kissé félelmetesen hangzik - bár az űrállomás garantáltan darabjaira hullik majd, mégis előfordulhat, hogy akár 100 kilót is elérő tömegű darabok érik el a felszínt. Annak azonban mindenesetre nagyon alacsony az esélye, hogy valakit fejbe talál: nagyjából 1 a 292 billióhoz a becslések szerint.
A livescience.com összeállítása szerint a mostani állás alapján a lehetséges becsapódási terület most a földfelszín egyharmadát fedi le, aminek döntő többségét víz borítja.
Akárhogy is lesz: ne nyúlj hozzá!
Ha viszont mégis beüt a kozmikus véletlen, és a közelünkbe pottyan az űreszköz egy darabja, a portál egyetlen jó tanácsot ad a földlakónak: ne nyúljatok hozzá!
Ennek két oka van. Az egyik az egészségügyi kockázat: az űrállomás dugig van olyan veszélyes anyagokkal, amelyek biztosan károsak az egészségre - például az üzemanyagtartályok tartalma is ilyen, Másrészt pedig a légkörben szétesett, földbe csapódott darabok biztosan tele lesznek rendkívül éles szélekkel - ahogy a portálnak nyilakozó szakértő fogalmazott, ez biztosan nem olyasmi, amit a gyerekeinknek kellene kézbe venniük.
A másik ok jogi természetű: egy 1967-es űregyezmény miatt a szabály az, hogy egy űreszköz mindaddig a felbocsátó ország tulajdona, amíg nem mond le róla. Ez független attól, hogy hol ér földet - az óceán mélyén, saját országuk területén vagy idegen földön: a tulajdonjog marad az eredeti országnál. Cserébe ha az űreszköz bármilyen kárt okoz a házunkban, autónkban, testünkben, azért - jelen esetben - Kína tartozik anyagilag is helyt állni (de mint írtuk, ennek az esélye szinte nulla).
Volt, aki már megégette magát ilyesmivel
Viszont aki talál egy darab Tienkungot a kertben, és elteszi, az lopásnak minősül. Volt, aki majdnem börtönbüntetést kapott hasonló ügyben: egy férfi 25 évig őrizgette a felrobbant Challenger űrsikló egy darabját, majd feltette az eBayre, hogy eladja. Amikor a NASA ezt kiszúrta, a férfit letartóztatták, kormányzati tulajdon ellopásáért két év próbaidőre bocsátották. Olcsón megúszta: kaphatott volna 10 ezer dolláros büntetést vagy akár 10 év börtönre is ítélhették volna.
|
Megcsinálta az emberiség: óriási veszély leselkedik ránk az űrben Évente több száz új műholdat és eszközt juttat az emberiség az űrbe, nem is beszélve az adott esetben félresikerülő kísérletekről. Ezekből azonban előbb-utóbb szemét lesz, ami utána évszázadokig kering őrült sebességgel a bolygó körül. Az, hogy a fejünkre eshet valami, csak egy dolog: ha azonban eltrafálják a még működő műholdakat, úgy búcsút mondhatunk a telefonnak, internetnek és GPS-nek is. Korábbi összeállításunk >> |
Délutánra erősödött a főbb devizákkal szemben a hazai fizetőeszköz. 
