A haiti események felvetik a kérdést, hogy a biztosítók kártalanítanák-e a magyar cégeket és magánszemélyeket egy földrengés esetén

A haiti események felvetik a kérdést, hogy a biztosítók kártalanítanák-e a magyar cégeket és magánszemélyeket egy földrengés esetén.

Minden évben kisebb- nagyobb földrengésekről érkeznek hírek szerte a világból. Idén a január 12-én bekövetkezett haiti földrengés sokkolta a közvéleményt. A legkevesebb 170 ezer halálos áldozatot követelő események után, a haiti főváros 75%-át újjá kell építeni, miközben a haiti kereskedelmi kamara elnöke szerint a katasztrófa az anyagi pusztításon túl a vállalkozások pénzügyi alapjait is tönkretette.

A cégeknek alig 30 százaléka rendelkezett biztosítással, és a legtöbben jelentős bankhiteleket vettek fel, amelyet most nem képesek visszafizetni. Bár Magyarországon évente 8-10 érezhető földrengést regisztrálnak, ezek többségükben nem okoznak jelentős károkat a vagyontárgyakban, a személyi sérülések száma pedig szerencsére elenyésző, mégis felmerül a kérdés, hogy a hazai biztosítók hasonló katasztrófa következményeinek kezelésére felkészültek-e?

„Magyarországon természetesen jóval magasabb a biztosítások aránya mind az élet-, mind a vagyonbiztosítások tekintetében, mint Haitin. Hazánkban a lakások 70%-a rendelkezik biztosítással, amelyeknek döntő többsége a földrengés károk fedezetét is tartalmazza, a vállalakozások esetében némileg kisebb a biztosítottak aránya. Ez ugyanakkor azt a kérdést veti fel, hogy a magyar biztosítók képesek lennének-e egy nagyobb katasztrófa esetén eleget tenni a vállalt kötelezettségeiknek. Annak érdekében, hogy egy ilyen különleges esetben minden károsult hozzájusson az őt megillető kártérítési összeghez, a magyar biztosítók úgy nevezett katasztrófa viszontbiztosítást kötnek, melynek keretében – természetesen a biztosító által megfizetett viszontbiztosítási díj ellenében – hatalmas, nemzetközi szinten tevékenykedő viszontbiztosítók átvállalják a károk kifizetésének jelentős részét” – nyilatkozta Kaszab Attila, a K&H Biztosító nem-életbiztosítási üzletágának vezetője.

Magyarország nem számít különösen veszélyesnek a földrengés kockázat szempontjából. Általában egy ötfokozatú skálán (0-tól 4-ig) mérik az egyes területek veszélyeztetettségét, Magyarországon 1-es es 2-es kockázatú területek vannak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az 1-es területen 500 évente számíthatunk VI-os erejű földrengésre a Mercalli skála szerint, míg a 2-es területen, ugyanezen időtartamban lehet akár VII-es erejű rengés is. Ezek az erősségek mar okoznak fizikai károsodásokat a lakóépületekben, de nem akkorákat, amelyek jól kivitelezett épületek összeomlásához vezetne, azaz Haiti eseményekhez hasonló esemény az eddigi ismereteink szerint nem történhet.

Haitit a Mercalli skála szerinti VII és IX-es erősségű földrengések rázták meg, ez a műszeres mérésen alapuló Richter skála szerint 7,0 erősségnek felel meg. Ehhez képest Magyarországon az utolsó jelentősebb földrengés 1985-ben volt Berhidán, amelynek az erőssége 4,7 fokozatú volt.

Veszélyben a világ legnépesebb városai
Rémségek városa: nőket erőszakolnak Haitin
Haiti: rengeteg jel utalt a tragédiára

Privátbankár