Az Európai Unió egyik legégetőbb problémája a hónapok óta tartó adósságválság és a Görögország jelentette problémák megoldása. Mindezek mellett alig kap figyelmet a drámai méreteket öltő ifjúkori munkanélküliségi ráta emelkedése. A fiatalok kimagasló munkanélkülisége nem csak az unió egyes országait érinti, de az egész térségre jellemző, az OECD adatai szerint pedig a fejlett világ egészét jellemzi. A legfrissebb adatok szerint az EU-ban közel 5,5 millió fiatal munkanélküli van.
A spanyol fiatalok helyzete a legrosszabb
A legrosszabb helyzetben a spanyol fiatalok vannak, a 25 évnél fiatalabb munkavállalók 46,4 százaléka munkanélküliként végzi. Portugáliában és Görögországban sem jobb a helyzet, ahol az arány 30,5 illetve 32,8 százalék. A tagországok mellett a csatlakozni vágyók sem mutatnak fel jobb eredményeket, a horvát fiatalok elhelyezkedési lehetőségei is igen korlátozottak, esetükben a munkanélküliségi ráta 35,8 százalék.
A fiatalok jövője Hollandiában a legbiztosabb, ahol a munkanélküliségi ráta csupán 7,6 százalék. Magyarország az ifjúsági munkanélküliség területén az erős középmezőnyben végzett tavaly a korcsoportra jellemző 25,9 százalékos munkanélküliségi rátával. A számok már így is önmagukért beszélnek, azonban érdemes a 25 évnél fiatalabbak lehetőségeit az idősebbek munkanélküliségi rátájával is összevetni. A 2011. évi adatok alapján a 25-74 éves korcsoport jelentősen kedvezőbb helyzetben van, az Unió egészét tekintve, mivel az ő munkanélküliségi rátájuk „csupán” 8,3 százalék szemben a fiatal korcsoport esetében mért 21,4 százalékos rátával.
A különbség nem csak az unió, de minden ország esetében jelentős. Míg más korcsoportok esetén a munkanélküliségi ráta alig kétszámjegyű, addig a 25 év alattiak esetében épp ellenkezőleg, csak Németország és Hollandia tud egyedül egyszámjegyű munkanélküliségi rátát felmutatni. Nagy-Britanniába, Olaszországban, Norvégiában közel háromszor több 15-24 éves fiatal munkanélküli, mint a 25-54 közötti korosztály esetében, ugyanez az arány a Svédország esetében közel négyszeres.
A fiatalokat érintő kedvezőtlen változások azonban nem mostanában kezdődtek el, hiszen a fiatal munkanélküliek száma az utóbbi 10 évben folyamatosan emelkedett, az unió egész területén és a tagországokban egyaránt. A legtöbb uniós tagállamban a trendfordulót a 2000-es évek eleje jelentette. A munkanélküliek számának növekedése azóta is folyamatosan tart, a válság már csak rontani tudott, az amúgy sem fényes helyzeten.
A válság miatt még jobban megugrott a munkanélküliség
A megugrás a legtöbb országban 2009-ben következett be és 2010-ben is folytatódott. A tagállamok közel felénél azonban 2011-ben már némi csökkenés volt tapasztalható. Az adatok szerint a fiatalok elhelyezkedési gondjai már a válság kitörése előtt is komoly problémát jelentettek, melyet a kedvezőtlen gazdasági körülmények csak még inkább kidomborítanak, hiszen szűkös években a társadalom legnagyobb vesztesei mindig a fiatalok voltak.
A vállalatok, ha elbocsátásokra kényszerülnek először mindig a fiatal munkaerőtől válnak meg, részben mert az ő elbocsátásuk könnyebb, mint egy idősebb, régebb óta a vállalatnál dolgozó kirúgása, valamint a fiatal munkaerő tapasztalatlanabb, kevésbé képzett, mint az idősebb munkavállalók, így a hiányuk sem okoz nagyobb fennakadást a vállalat működésében. A feltevést a számok is megerősítik, hiszen a válság hatására a fiatalok munkanélküliségi rátája jobban megugrott, mint az idősebb korosztályé.
A válsággal együtt járó gyenge növekedés, az állami megszorító, kiadáscsökkentő intézkedések, melyek a munkahelyteremtő programokat is érintették tovább rontanak a fiatalok helyzetén. Természetesen a válságból való kilábalás esetén a fiatalok jelentette olcsó munkaerő gyorsan felvevőpiacra talál a vállalatok esetében, azonban erre továbbra sem lehet számítani, ugyanis a válság elhúzódik, és az idei évben növekedés helyett a legtöbb országban gazdasági visszaeséssel számolnak.
Magán a munkanélküliségen túl további költségei is vannak a magas rátának, a költségvetésnek megnövekednek a jóléti, szociálpolitikai kiadásai, csökkennek az adóbevételek, és a munkaerő is túl sok szabad kapacitással fog rendelkezni. A direkt költségek mellett a gazdaságnak számos a fiatal munkanélküliség által okozott indirekt költséggel is szembesülnie kell. Az indirekt költségek csoportjába tartozik az elvándorlás költsége, mely által az állam elveszíti az oktatásra fordított költségek megtérülésének lehetőségét, valamint súlyos problémát jelent az agyelszívás jelensége is, amikor a legnagyobb hozzáadott értékkel rendelkező fiatalok külföldön hasznosítják képességeiket.
Emelkedő munkanélküliség, több bűncselekmény
Egy másik indirekt költsége a fiatalok munkanélküliségének, hogy minél magasabb a korcsoport munkanélküliségi rátája, annál nagyobb lesz a bűnözés mértéke, hiszen a fiataloknak kevesebb a veszteni valójuk, mint az idősebb munkanélkülieknek. Munka és pénz hiányában sok fiatal lopásokban vesz részt, a kilátástalanság miatt pedig gyakran a kábítószerekhez nyúlnak. A londoni zavargások egyik fő okaként a fiatalok magas munkanélküliségi rátáját emlegetik a szakemberek.
Az OECD több ajánlatot is megfogalmazott a fiatalokat sújtó munkanélküliség enyhítésére, melyek között több strukturális reform is szerepel. Az ajánlások között szerepel az oktatás és a munkaerőpiac közötti összhang megteremtése, valamint a munkaerőpiaci korlátok mihamarabbi lebontása. A magas fiatalkori munkanélküliség okaként szokták az elégtelen képzési színvonalat is említeni. Mindezek mellett a túl magas minimálbér az alacsony képzettségűek foglalkoztatását gátolja, hiszen a túl magas bérrel a vállalat csak ráfizet a munkavállaló alkalmazására, hiszen a munkája nem hoz annyi hasznot, mint amennyi a bére.
A probléma súlyát az európai országok és döntéshozók is érzik, így az Európai Bizottság országspecifikus támogatásokat kíván nyújtani több uniós ország számára is, Szlovákiában a pályakezdő munkanélküliek támogatására a Bizottság 2,3 milliárd eurót különít el. A tagországok szintjén is megkezdődött már a harc a fiatalok munkanélküliségének csökkentésére, legutóbb Nagy-Britanniában a Tesco közölte, 20 ezer új álláshelyet kíván biztosítani nagyrészt a fiatal munkavállalóknak.
A pénteki munkaerőpiaci adatokat értékelte Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója. 
