Hirdetés
Hirdetés

Lebeg fölöttünk Brüsszel kardja – hogyan élik ezt túl a magyar cégek?

Balkó Rita, 2017. október 10., 13:16

Ketyeg az óra, jövő májusban vezetik be az uniós adatvédelmi rendeletet, ami egyebek mellett gigantikus bírsággal sújtja majd a személyes adatokat helytelenül kezelő cégeket. Ez elsősorban a közép- és kisvállalatok körében rendezhet tisztogatást a magyar cégpiacon, számos cégben ugyanis az üzletpolitika és a technikai képzettség sem elég a rendelet szakszerű betartásához. Mit tehet Magyarország az egyre növekvő információs adattengerben, és hogy kapjunk levegőt? A Fókuszban: Információbiztonság konferencián jártunk.

Magyarország bizonyos szempontból éllovasnak számít a világban, már ha az internet sebességét és a hálózat kiépítettségét nézzük, sorrendben ugyanis már három éve tartjuk magunkat a harmadik helyen Szingapúr és Hongkong mögött a legfejlettebb 4G hálózattal rendelkező országok sorában, mondta el a konferencián Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszteri biztos.  A számos hálózatba kötött eszköz gyakorlatilag végtelen sok adatot képes gyűjteni rólunk – mint arról már korábban írtunk, az évtized végére mintegy 40 milliárd okos eszköz működik majd a világon az elemzők szerint, miközben a világ teljes információbázisának 98 százaléka az elmúlt két évben keletkezett.

Valamit kezdeni kell ezzel

Erre az Európai Unió is rájött, emiatt vezetik be 2018 májusától az új általános adatvédelmi rendeletet (GDPR), ami ugyan eddig is irányelvként érvényben volt, ám ez nem volt kötelező érvényű a tagállamokra. Jövőre azonban súlyos büntetések járnak majd az adatokat helytelenül kezelő vállalatoknak, ami vagy 20 millió eurós büntetést jelent majd a cégeknek, vagy az éves árbevétel 4 százalékát – amelyik több. Ebben a környezetben márpedig meglehetősen vérszegényen szállnak versenybe a magyar cégek.

Hirdetés

A Fókuszban: Internetbiztonság konferencia panelbeszélgetésen a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, Vágujhelyi Ferenc elmondta: bízik abban, hogy a cégek felelősségtudata nő majd a rendelet hatására, ugyanakkor látni kell azt, hogy a multinacionális, nagy cégeknek eddig is keményen fizetniük kellett az adatpolitikájuk miatt. A mostani rendeleten elsősorban a kis- és középvállalkozói piac hasalhat el – az IVSZ információbiztonság és kibervédelem munkacsoportjának helyettes vezetője, Mádi-Nátor Anett szerint akár a cégek 30-40 százaléka is eltűnhet a rendelet életbe lépését követően – nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is.

Lábon lövi magát Európa?

A Kancellár.hu vezérigazgatója, Papp Péter szerint a Big Data a nagyok játéka, elsősorban a nagy amerikai multicégek játszótere, akiknek riválisként egyedül a kínai elektronikai gyártók ülhetnek be a homokozóba – egy olyan kis országnak, mint Magyarország, esélye sincs versenyképessé válni a Big Data területén. Meglátása szerint egy ilyen kétpólusú helyzet várható a következő 5-10 évben, amivel a politika szabályozásszinten nem igazán tud majd mit kezdeni, nagyjából ekkorra teszi az idejét, amikor majd szükségessé válik egy szabályozás – igaz, túl későn. A mostani szabályozás így ugyan látszólag az európai tradíciót és a magánéletet védi, az amerikai multikra azonban nem lesz hatással, így gyakorlatilag rajtunk röhögnek az Egyesült Államokban azért, amiért 8 milliárd dollárt kivesz az EU a saját zsebéből, összegezte Papp Péter.

Az átlag felhasználó számára ez annyit jelent, hogy a már most is nehezen értelmezhető magánélet teljesen megszűnik, amit ugyanis nem osztunk meg önként magunkról a közösségi oldalakon, azt megszerzik rólunk a különböző kütyüink a nagyvállalatok számára. Európa és Amerika között nagy különbség van az adatkezelést illetően: nálunk külön kérni kell egy adat nyilvántartásba vételét, addig Amerikában a felhasználói szerződéssel gyakorlatilag elfogadjuk automatikusan, hogy a begyűjtött adatokat marketingcélokra használják – itt azt kell kérni, hogy levegyenek minket a listáról.

Magyarország: nyeljük az esemény utáni pirulát

A Kürt Zrt. elnöke és tulajdonosa, Kürt Sándor üdvözölte az Európai Unió rendeletét, meglátása szerint ugyanis pusztán a szankcionálás segíthet majd a vállalatok fejlődésében.  A passzátszelet jelenleg 3 nagy amerikai technológiai vállalat fújja Kürti szerint, akik fényévekre vannak mentalitásban és gazdaságilag a magyartól. Itt az ügyfél elégedettsége a legfontosabb, ha ez a mutató nem működik, nincs fizetés – ezzel szemben nekünk ott a problémásan működő Ügyfélkapu és a meghányattatott BKK e-jegyrendszer.

A magyaroknak, véleménye szerint, kulturálisan kell felzárkóznia a fejlődéshez. Erre rögtön az életből is tudott példát venni, a konferencián ugyanis minden előadás csúszott a korábbi előadók túlbeszélése miatt. Ezt a fajta időkezelésünket és az „ej, ráérünk arra még” magatartást külföldön kifejezetten utálják a magyarokban. Nem megelőzünk, hanem a baj megtörténte után mentjük, ami menthető – erre utal az is, hogy a Kürt Zrt.-hez évente 3 ezer adatmentési kérés érkezik, és legalább 50 technológiai megoldást kínálnak adatvédelemre. Az ilyen vállalatok hasznot tudnak húzni a magyar virtusból, de a Big Data problematikáját és a cégek túlélési esélyét ez nem javítja.

Mádi-Nátor Anett szintén a támadói oldalról ismeri a problémát, az IVSZ szintén rendszeresen találkozik a már adatvesztéssel vagy hackeléssel járó ügyekkel. Kürtiékkel együtt magukat az „esemény utáni pirulának” nevezte, amelyet csak a baj megtörténte után használnak, ahelyett, hogy a GDPR biztonsági és magánszféra-védelmi előírásainak megteremtésére fektetnénk a hangsúlyt. A tűzoltást végző vállalatok tehát bizonnyal virágzani fognak majd Magyarországon – kérdés, hogy ez a cégpiacnak, az államnak és a végfelhasználónak jó lesz-e.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Ha nem akarsz milliókat kiszórni az ablakon, ne most fogj ingatlanvásárlásba!

Ha nem akarsz milliókat kiszórni az ablakon, ne most fogj ingatlanvásárlásba!

A szakértők azt tanácsolják: érdemes eltolni a nyaralóvásárlást jövő év elejére, az elmúlt évekhez hasonlóan várhatóan most is kissé visszaesnek majd az árak az erős őszi szezon után. Az átlag hirdetési ár a hétvégi házak esetén 19 millió forint, a balatoni települések azonban jóval drágábbak.

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX38909.78-0.54%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • október 16
    Fogyasztói árindex (év/év) - szeptember
    Netflix - 2017 Q3
    október 17
    KSH: Építőipar - augusztus
    MNB: Havi fizetési mérleg -- augusztus
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    ZEW index - október
    ZEW index - október
    Fogyasztói árindex (végleges) - szeptember
    Morgan Stanley - 2017 Q3
    Goldman Sachs - 2017 Q3
    IBM - 2017 Q3
    október 18
    Munkanélküli segélykérelmek számának változása - szeptember
    ILO munkanélküliségi ráta - augusztus
    Fed Bézs Könyv
    eBay - 2017 Q3
    American Express - 2017 Q3
    október 19
    KSH: Keresetek - január–augusztus
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. szeptember végi helyzetéről
    GDP (év/év) - 2017 Q3
    GDP (negyedév/negyedév) - 2017 Q3
    SAP - 2017 Q3
    Philadelphiai Fed index - október
    Friss és tartós munkanélküli-segélykérelmek alakulása
    PayPal - 2017 Q3
    Philip Morris International - 2017 Q3
    Verizon Communications - 2017 Q3
    október 20
    Daimler - 2017 Q3
    General Electric - 2017 Q3

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?