A Facebook-botrány és az alig egy hete bevezetett GDPR árnyékában megkerülhetetlenül felmerül az adatvédelem és az identitás megőrzésének kérdése. A közösségi média önmagában is követi a mozgásunkat a virtuális térben, ennél azonban fontosabb, hogy a legtöbb információt önként adjuk meg magunkról. Hogyan maradhatunk biztonságban? Mi a legdrágább adat, amit tudhatnak rólunk? A BrainBar konferencián ez is kiderült.

Életbe lépett az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a GDPR.

Néhány nap múlva életbe lép az uniós adatvédelmi rendelet.

Kibővítenék a kémszervezetek hozzáférését az internetes tartalmakhoz.

Ugyan komoly üzleti előnyöket is hozhat a jövő évtől érvénybe lépő új adatvédelmi rendelet (GDPR), a vállalkozások mindössze 15 százaléka véli úgy, hogy a jövő májusi határidőre teljes mértékben képes lesz megfelelni ennek. A Deloitte felmérése szerint a cégek számára komoly kihívást jelent a felkészülés, de mindenképp érdemes – kérdés az, hogy sikerül-e ezt a határidőre megoldani.

Ketyeg az óra, jövő májusban vezetik be az uniós adatvédelmi rendeletet, ami egyebek mellett gigantikus bírsággal sújtja majd a személyes adatokat helytelenül kezelő cégeket. Ez elsősorban a közép- és kisvállalatok körében rendezhet tisztogatást a magyar cégpiacon, számos cégben ugyanis az üzletpolitika és a technikai képzettség sem elég a rendelet szakszerű betartásához. Mit tehet Magyarország az egyre növekvő információs adattengerben, és hogy kapjunk levegőt? A Fókuszban: Információbiztonság konferencián jártunk.

Az EU új adatvédelmi rendelete bő egy év múlva lép hatályba Magyarországon is - az biztos, hogy óriási bírságtételek repkedhetnek majd a szabálytalan cégeknek, de valójában nálunk eddig is nagyon szigorú volt a szabályozás, félnivalójuk csak azoknak van, akik eddig sem tartották be a törvényt. Igazából sokkal több lesz a könnyítés, mint a szigorítás a magyar vállalatoknak.