TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
KKV
Az EU új adatvédelmi rendelete bő egy év múlva lép hatályba Magyarországon is - az biztos, hogy óriási bírságtételek repkedhetnek majd a szabálytalan cégeknek, de valójában nálunk eddig is nagyon szigorú volt a szabályozás, félnivalójuk csak azoknak van, akik eddig sem tartották be a törvényt. Igazából sokkal több lesz a könnyítés, mint a szigorítás a magyar vállalatoknak.

Az elmúlt hónapokban nem telt el úgy nap, hogy valamilyen hír ne jelent volna meg az Európai Unió új adatvédelmi rendeletéről. A legtöbb megjelenés, akár jogi, akár üzleti oldalról is született, elsősorban arról próbálja meggyőzni a közönségét, hogy olyan nagy horderejű újdonságok és változások kerülnek bevezetésre ezáltal, amelyeket a cégek - különösen a kkv-szektor - csak nagyon nehezen, hosszú felkészüléssel tud teljesíteni. A valóság azonban az, hogy azok a vállalkozások, akik eddig is ügyeltek arra, hogy megfeleljenek a magyar adatvédelmi jogszabályoknak és a NAIH-előírásainak, az új rendelet hatályba lépésével nem kényszerülnek gyökeres változtatásokra - írja összefoglalójában dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda adatvédelemben jártas ügyvédje.

Azok a cégek viszont, akik eddig sem foglalkoztak az adatvédelemmel és nem tanúsítottak jogkövető magatartást, tényleg újdonságokkal találkozhatnak – persze nem azért, mert annyira más lesz az új jogszabály, hanem azért, mert a régit sem ismerték és nem követték, és most egyszerre kell megfelelniük egy szigorúbb szankciót alkalmazó új rendeletnek.

1. tévhit: A rendeletre nincs elég idő felkészülni

A rendelet 2018. május 25-én, azaz több, mint egy év múlva lép hatályba, így sok idő áll még rendelkezésre ahhoz, hogy az eddig is gondos és jogkövető vállalkozások felkészüljenek az alkalmazására. Az egy éves időtartam elsősorban azoknak tűnhet rövidnek, akik nem foglalkoztak az adatvédelmi kérdésekkel az elmúlt években.

2. tévhit: Sokkal szigorúbb szabályokat ír elő a rendelet az adatkezelésre

Van, aki szerint nehéz időszak jön, mások szerint még könnyebb is lesz a helyzet

A Mazars adótanácsadó korábbi összeállítása szerint komoly adminisztrációs és anyagi terhet ró az új szabályozás a személyes adatokat is kezelő közepes és nagyvállalatokra, míg Jóri András korábbi magyar adatvédelmi biztos szerint korántsem súlyos a helyzet, az európai nézőpont kötelező átvételével Magyarországon enyhülés lesz tapasztalható.

A magyar adatvédelmi jogszabály, az Infotörvény. eddig is a legszigorúbbak közé tartozott az Európai Unióban, a jogalkalmazásban pedig az adatvédelmi hatóság (NAIH) is az egyik legrigorózusabban járt el - írja a szakértő. Az eddigi bírságplafon 20 millió forint volt, a nagyobb vállalatok ezt gyakran már be is kalkulálták költségvetésükbe - az új bírságplafon viszont kitolja kisebb súlyú jogsértés esetén 10 millió euró (bő 3 milliárd forint) illetve az előző éves forgalom 2 százaléka, míg súlyos jogsértés esetén 20 millió euró illetve a forgalom 4 százaléka, amit már nem olyan egyszerű csak úgy benyelni a nagyobb cégeknek sem.

Változás, hogy adatvédelmi felelőst szélesebb körben kell majd alkalmazni - mindenkinek, aki olyan adatkezelést végez, amely az érintettek nagymértékű, szisztematikus és rendszeres megfigyelését teszi szükségessé.

Emellett az új rendelet általános jelleggel korlátozza a hozzájárulás nélküli profilalkotást, bár ez részben már eddig is helyet kapott a magyar jogszabályban.

Ezen túlmenően azonban a rendelet inkább sok helyen enyhít a magyar szabályokhoz képest:

  • a különleges adatok kezeléséhez az írásbeli hozzájárulás helyett csak kifejezett hozzájárulást követel meg;
  • az előzetes tájékoztatást nem az adatkezelés megkezdése előtt kell megadni, hanem elegendő legkésőbb az adatok megszerzésének időpontjában;
  • meghatároz olyan esetköröket, amikor nem kell törölni az adatokat - ezek eddig a magyar jogban a törlési kötelezettség alá estek;
  • az adatkezelés elleni tiltakozási jogot kötelezően csak a közvetlen üzletszerzés érdekében történő adatkezelésre, valamint a közérdekű adatkezelés és jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén biztosítja, az egyéb célú adatkezelésre nem biztosít ilyen jogot kötelezően és általánosan, szemben a magyar jogszabállyal
  • nem írja elő a központi állami adatvédelmi nyilvántartásba történő adatkezelési bejelentést az adatkezelés megkezdése előtt, pusztán azt követeli meg, hogy az adatkezelők maguk vezessenek adatkezelési nyilvántartást.

3. tévhit: A rendelet alapjaiban változtatja meg az adatkezelés elveit és jogalapját

Dr. Horváth Katalin szerint a magyar Infotörvény és az uniós jogszabály adatkezelésre vonatkozó alapelvei kevés kivétellel szinte teljesen megegyeznek, mindkettő megköveteli az adatkezelőtől egyebek közt azt, hogy személyes adatot csak előre meghatározott célból kezeljen, a cél megvalósulásáig. Vagyis aki eddig betartotta a magyar jogszabályt, annak az új rendelet alapján sem lesz félnivalója - írja a szakértő.

4. tévhit: Az új rendelet rengeteg újdonságot hoz

Kétségkívül hoz újdonságokat az adatvédelmi rendelet, de a magyar szabályozáshoz képest rengeteg nóvumról azért nem beszélhetünk – hangsúlyozta dr. Horváth Katalin ügyvéd.

Az új rendelet bevezeti az elszámoltathatóság alapelvét, amely alapján az adatkezelő felelős az adatkezelés elveinek betartásáért (ez eddig is így volt), azonban most már ezt ténylegesen igazolnia is tudni kell (a NAIH gyakorlata pedig eleve ezt az elvet követte jogszabályi előírás nélkül is).

Új fogalmakat hoz az EU-s jogszabály, mint például a profilalkotás általános fogalmát, a genetikai, biometrikus és egészségügyi adat fogalmát, amely utóbbit a magyar Infotörvény részletesen nem tartalmazta (de magát a fogalmat használta), hanem csak az egészségügyi ágazati jogszabályban került eddig meghatározásra.

A rendelet az önkéntes, tájékozott hozzájáruláson és a jogszabályi engedélyen alapuló adatkezelés mellé egy harmadik adatkezelési jogalapot is bevezet: a jogos érdeken alapuló adatkezelést, ami alapján az adtakezelés jogszerű, ha az az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges.

Igazi újdonság viszont a rendeletben az adatvédelmi hatásvizsgálat (Data Protection Impact Assessment – DPIA) bevezetése, amely alapján az adatkezelő köteles hatásvizsgálatot végezni, ha a tervezett, új technológiát alkalmazó adatkezelés valószínűsíthetően magas kockázattal jár az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, és ha a magas kockázatot a vizsgálat kimutatja, akkor a felügyeleti hatósággal történő előzetes konzultáció lefolytatása is szükséges lesz.

5. tévhit: A felkészüléshez csak a rendelet szabályainak kell megfelelni

A legtöbb sajtóban megjelent összefoglaló, az adatkezelőknek tartott felkészítő kurzus, tanfolyam nem említi, hogy a rendelet egyes témaköröket tagállami hatáskörben tart, vagy legalábbis megengedi, hogy a tagállamok kiegészítő vagy esetleg szigorúbb, illetve eltérő szabályokat állapítsanak meg. Ez azt jelenti, hogy nem elegendő a vállalkozásoknak az új rendelet szövegének megfelelni, figyelemmel kell kísérni az adott tagállami jogalkotást is, amely pedig – legalábbis Magyarországon – nem kapkod, és még nem kerültek elfogadásra a rendelet hatályba lépésével szükségessé váló vagy éppen ezen lehetőséget kihasználni törekvő kiegészítő jellegű jogszabály módosítások.

A rendelet hatályba lépése előtt egy évvel a felkészüléshez csak a jogszabályok megközelítőleg 80%-a ismert, a többi 20% még nem tudható, és akár jelentős szigorítást, eltérést vagy kiegészítő feltételeket is magával hozhat - emelte ki dr. Horváth Katalin ügyvéd.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

KKV 1000 milliárdos mentőövet dobtak a vállalkozásoknak
Király Béla | 2020. szeptember 30. 13:08
A koronavírus-járvány ugyan óriási problémákat okozott a magyar vállalatoknak is, ám a hitelgarancia intézménye és az MNB hitelprogramjai komoly segítséget nyújtottak sokak számára. A Garantiqa kezességvállalási portfoliója 1000 milliárd forint fölé emelkedett szeptember végére, amely jóval nagyobb, mint amivel az év elején a tervekben számoltak.
KKV NHP Hajrá: a rendelkezésre álló hitelkeret közel fele már kipöröghetett
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 14. 08:19
531 milliárd forintot folyósítottak eddig az NHP Hajrá hitelprogram 1500 milliárd forintos keretéből, és további közel 186 milliárd forint vár folyósításra vagy hitelbírálatra a Bank360.hu pénzintézetektől származó információi szerint. A pénzügyi szakportál a folyósítási adatok mellett arra is rákérdezett a hitelintézeteknél, hogy melyik a legnépszerűbb hitelcél, átlagosan mekkora összeget folyósítottak, illetve hogy melyik ágazatba jutott eddig a legtöbb pénz.
KKV Indul a pályázat: újabb pénzszerzési lehetőség nyílt meg a cégek előtt
Kollár Dóra | 2020. augusztus 31. 19:31
Örülhetnek a magyar kkv-k, megnyílt egy újabb pályázati lehetőség. 
KKV Ismét komoly összegekre pályázhatnak a magyar cégek
Kollár Dóra | 2020. augusztus 29. 17:22
Készülhetnek a magyar kkv-k, jön egy újabb pályázati kiírás. 
KKV Dobogós helyen a magyar hitelgarancia piac
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 14. 11:30
Európai szinten is kiemelkedő kereslet van Magyarországon a garanciakonstrukciók iránt, amelyek segítségével a vállalkozások hitelforráshoz juthatnak. A Garanciaszervezetek Európai Szövetsége (AECM) tavalyi adatai szerint a GDP-hez mért garanciaportfolió Magyarországon 2,1 százalékot tett ki, ez a második legjobb eredmény a kontinensen. Az idei évben megváltozott az eddigi helyzet, a koronavírus-válság átírta a menetrendet és kihívás elé állítja mind a garanciaszervezeteket, mind a vállalkozásokat.
KKV K&H: A katások 15 százaléka milliós nagyságrendet bukhat a szigorításokon
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 13. 12:51
Szigorodnak a kata szabályai, így 2021. január 1-jétől 40 százalékos adót kell fizetnie a megbízó cégnek, ha egy kisadózó számára 3 millió forintnál több pénzt fizet ki. A törvénymódosítás miatt kérdésessé válhat, hogy a kata szerint adózóknak mennyire lesz érdemes továbbra is ezt a formát választani. A K&H szakértői szerint a katások harmada lehet érintett, aki pedig adózási forma váltáson gondolkodik, annak az elszámolható költségeket, illetve a vállalkozókat érintő kedvezményeket is érdemes figyelembe vennie.
KKV Felállva a válságból: aki időben észbe kap, akár nyertesként kerülhet ki
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 9. 13:24
Számos olyan iparág volt, amelyet a koronavírus-járvány nem érintett közvetlenül, ám ezek is szembesültek kihívásokkal: a megváltozott helyzet mindenki számára új lehetőségeket kínál. Aki most képes megragadni ezeket, az nyertesként kerülhet ki a küzdelemből.  
KKV Zöld kkv-k figyelem: 7,3 milliárd forintnyi pályázati pénz vált elérhetővé
MTI | 2020. augusztus 3. 09:21
Vállalkozásonként 20 és 400 millió forint közötti összeget lehet elnyerni.
KKV Optimistábbak a cégvezetők, mint amire bárki számított
Privátbankár.hu | 2020. július 22. 12:24
A vírusjárvány meglepő módon mérsékelten hatott a cégvezetők várakozásaira: nem sokkal maradnak el a hazai kkv-k következő egy évre vonatkozó árbevétel- és nyereségvárakozásai az előző év azonos időszakához képest – derült ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb kutatásából.  
KKV Hány milliárdot hagy a cégeknél a kormány?
Privátbankár.hu | 2020. július 19. 17:01
A hangzatosan csak a gazdaságvédelem költségvetésének keresztelt jövő évi tervben a kormány egyebek mellett arról is bemutatta egy mellékletben, hogy 2021-ben mennyi pénzt hagynak a vállalkozásoknál a társasági adónál érvényesíthető kedvezmények formájában.
hírlevél