Egy most publikált felmérés szerint közel hétszeresére nőtt a GDPR-bírságok mértéke a tavalyi évhez képest.

Az internet térnyerésével egyre jelentősebb probléma, hogy számos személyes adatunk elérhető a kibertérben. A GDPR másfél éve hatályban van, mégsem szabad abba a hamis illúzióba ringatnunk magunkat, hogy adataink immár teljes biztonságban vannak. A szabályozás általánosságából eredő joghézagokat rosszhiszemű személyek könnyedén kihasználhatják és egy gyors internetes kutatás alapján megszerezhető néhány személyes adattal komoly visszaélésekre nyílhat lehetőségük.

Az Európai Unió egységes adatvédelmi rendeletét több mint egy éve, 2018.05.25-től kötelezően alkalmazni kell.

A British Airways nem vigyázott eléggé a rá bízott adatokra, így azok illetéktelenek kezébe kerültek - a kackertámadás után még minden idők eddigi legnagyobb GDPR-bírsága is vár rájuk.

Hatályba léptek a GDPR-ral kapcsolatos törvénymódosítások – áll a MAZARS legújabb elemzésében. A módosítás több mint 80 jogszabályt érint, ezek közül kiemelt fontosságú a Munka törvénykönyve. A törvénybe fontos, a munkaadókra vonatkozó szabályok kerültek. Ilyen például, hogy biometrikus beléptetést többé nem lehet csupán egyszerűsége miatt használni, és az erkölcsi bizonyítvány bekérését is komoly feltételekhez kötötték.

Az EU alkalmazni fogja a GDPR-t az EP-választások alatt.

A biztonsági kamerák üzemeltetőinek kedvező változások jöhetnek a GDPR-ral kapcsolatos hazai jogszabály-harmonizáció eredményeként. Bár az adminisztrációs terhek várhatóan csökkennek majd, az adatkezelőknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a jövőben is a megfelelő dokumentáció elkészítésére.

A biztonsági kamera felvételei okoztak bonyodalmat: hiába kérte azok kiadását egy magánszemély egy jogi eljáráshoz, az érintett cég a GDPR rendelkezéseire hivatkozva megtagadta azt, és törölte is őket. A Privátbankár.hu megtudta: az ELMŰ Nyrt. kapta az első magyar GDPR-bírságot - nem fellebeznek.

Az új adatvédelmi szabályzat, a GDPR a vásárlók könyvébe írt személyes adatokkal is rendelkezik.

A francia adatvédelmi hatóság (CNIL) január 21-én 50 millió eurós bírságot szabott ki a Google LLC-re.

2018-ban sorra derült fény olyan esetekre, amikor a Facebook, a Google és társaik visszaéltek a felhasználók személyes adataival. Ez az egyre erősebb európai ellenállás után most oda vezetett, hogy idén maga az amerikai vezetés rántja meg a pórázt, és importál bizonyos elemeket az EU GDPR-törvényéből.

A GDPR-rendelet élesedése óta ezen a fronton is helyt kell állnia a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak.

Az akár milliárdos nagyságrendű bírságtól való rettegés a magyar cégek között is igazi GDPR-rohamot váltott ki az év elején, mindenki igyekezett legalább az adatvédelmi tájékoztatóját az egységes uniós rendelkezésekhez igazítani. A vihar néhány hét alatt elült, mivel eddig nem igazán hallhattunk arról, hogy valakit tényleg megbírságoltak volna - de ami késik, nem múlik: Európába megérkeztek az első GDPR-fecskék. Egy osztrák vállalkozás és egy portugál kórház mélyen a zsebébe nyúlhat, Magyarországon már 600 bejelentést kapott a hatóság.

Számos cikkünkben részleteztük már, milyen területeket tud gyökeresen megváltoztatni a digitalizáció. A cégek, az intelligens hálózatok, a magánszektor és az egyéni felhasználók által világszerte és napi szinten előállított óriási adatmennyisége rengeteg hasznos információt hordozhat a vállalatok számára az ügyfelek érdeklődési köreiről és szokásairól.

Nem tartották be az adatvédelmi irányelveket, a nyilvántartás több tízezer gyerekről pontos adatait őrizte, amit bárki megszerezhetett.

A vállalatok jelentős részének foggalma sincs, mi az új uniós adatvédelem.

A bírság összege azon múlik, hogy az EU-s felügyelőszerv szerint Mark Zuckerberg cége megtett-e mindent a hackelés megelőzésére. Ez lesz a GDPR első igazi tesztje.

Indul a GDPR razzia, első körben a legnagyobbakat ellenőrzik.

Ki gondolta volna, hogy ilyen hatásai is lesznek az adatvédelmi irányelveknek?

A Facebook-botrány és az alig egy hete bevezetett GDPR árnyékában megkerülhetetlenül felmerül az adatvédelem és az identitás megőrzésének kérdése. A közösségi média önmagában is követi a mozgásunkat a virtuális térben, ennél azonban fontosabb, hogy a legtöbb információt önként adjuk meg magunkról. Hogyan maradhatunk biztonságban? Mi a legdrágább adat, amit tudhatnak rólunk? A BrainBar konferencián ez is kiderült.

Amerikában nem éri meg átalakítani az oldalakat, egyszerűen blokkolják az európai látogatókat.

Életbe lépett az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a GDPR.

Néhány nap múlva életbe lép az uniós adatvédelmi rendelet.

A blockchain számos régi problémára jelenthet megoldást, de látszólag teljesen szembe megy az új GDPR-szabályozással - vagy mégsem?

Alig két hét van már a közös adatvédelmi rendelet bevezetéséig az Európai Unióban. Ám a félelmetes mértékű kiszabható bírság ellenére sem kell kétségbeesni a magyar vállalkozásoknak emiatt: a GDPR sok szempontból enyhébb, mint az eddigi hazai szabályozás.

Május 25-ig kaptak időt a vállalkozások arra, hogy felkészüljenek a GDPR-ra. A feladat nem kicsi, és sok lehet az egyedi, cégenként eltérő buktató, éppen ezért nem tanácsos vakon a sablonos minta-szabályzatokat követni, csak azokból tájékozódni.

Egyre durvább a Facebook adatvédelmi botránya, az alapító elmondása szerint ugyanis már azon emberek adatait is követi az oldal, akik nem tagjai közvetlenül a rendszernek. A kongresszus azonnali változtatásokat követel, a Facebook szerint azonban mindez a mai internethasználat szerves része. Bár Zuckerberg szerint csak védelmi szempontok miatt gyűjtik az infókat, a gyakorlatban a cég ezzel a tudással lényegesen nagyobb közönséget is elérhet célzott reklámokkal.

Május 25-én lép életbe az Egységes Európai Adatvédelmi Rendelet, vagy ahgy jobban ismerjük, a GDPR. IT-biztonsági szakértők szerint egy szervezet sem tud rá 100 százalékosan felkészülni és a jogszabály minden pontjának megfelelni - A hátralévő bő 1 hónap már nem sok mindenre elég. Aki azt hiszi, az informatikusok majd gondoskodnak az adatok védelméről, nagyon rossz úton járnak.

A legnagyobb közösségi oldal tájékoztatással is készül a májusi adatvédelmi szigorításra.

Ugyan komoly üzleti előnyöket is hozhat a jövő évtől érvénybe lépő új adatvédelmi rendelet (GDPR), a vállalkozások mindössze 15 százaléka véli úgy, hogy a jövő májusi határidőre teljes mértékben képes lesz megfelelni ennek. A Deloitte felmérése szerint a cégek számára komoly kihívást jelent a felkészülés, de mindenképp érdemes – kérdés az, hogy sikerül-e ezt a határidőre megoldani.

Ketyeg az óra, jövő májusban vezetik be az uniós adatvédelmi rendeletet, ami egyebek mellett gigantikus bírsággal sújtja majd a személyes adatokat helytelenül kezelő cégeket. Ez elsősorban a közép- és kisvállalatok körében rendezhet tisztogatást a magyar cégpiacon, számos cégben ugyanis az üzletpolitika és a technikai képzettség sem elég a rendelet szakszerű betartásához. Mit tehet Magyarország az egyre növekvő információs adattengerben, és hogy kapjunk levegőt? A Fókuszban: Információbiztonság konferencián jártunk.

Az EU új adatvédelmi rendelete bő egy év múlva lép hatályba Magyarországon is - az biztos, hogy óriási bírságtételek repkedhetnek majd a szabálytalan cégeknek, de valójában nálunk eddig is nagyon szigorú volt a szabályozás, félnivalójuk csak azoknak van, akik eddig sem tartották be a törvényt. Igazából sokkal több lesz a könnyítés, mint a szigorítás a magyar vállalatoknak.

A milliós büntetés mellet most már nyilvánosságra kerülhet a vállalati adatvesztés ténye is.