A magyarországi cégek közel fele még nem áll készen arra, hogy biztosítsa a felhasználóknak a róluk tárolt információk eltávolítását, pedig május 25-től erre kötelezi őket az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) - derül ki az EY globális felméréséből.
A GDPR a személyes adatok kezelésének, feldolgozásának és védelmének új uniós elveit rögzíti. Fő célja az EU-n belüli egységes adatkezelési gyakorlat megteremtése az információ szabad áramlása és védelme érdekében. A rendelet előírásainak megszegése komoly következményekkel járhat, a kiszabható bírság akár a 20 millió eurót, vagy a cégcsoport teljes, globális forgalmának 4 százalékát is elérheti. A kettő közül a magasabb összeg a felső határ.
| Május 25-én új korszak kezdődik? További információk korábbi cikkeinkbenUgyan a GDPR miatt sok dolga lesz a magyar cégeknek, az új szabályozás egyáltalán nem annyira rémisztő, mint elsőre tűnik, mivel a hazai adatvédelem így is viszonylag szigorú volt. Részletek. >>> Az európai vállalatok egyébként egy korábbi felmérés szerint nem különösebben optimisták a rendelettel kapcsolatban, decemberben mindössze 15 százalékuk hitt benne, hogy fel tud készülni időben a változásokra. Részletek. >>> |
Az 55 ország 2550 cégvezetőjének megkérdezésén alapuló kutatás megállapítja: a magyarok saját adataik kezelését tekintve mind a régiós, mind a fejlett országok átlagánál kevésbé tudatosak. Csupán a hazai válaszadók 10 százaléka töröltetné a róla tárolt személyes információkat az adatkezelővel, míg Közép-Kelet-Európában a megkérdezettek 18, a fejlett országokban pedig 19 százaléka. A legóvatosabbak Franciaországban (30 százalék), Lengyelországban (26 százalék) és Németországban (22 százalék) a döntéshozók.
Azt gondolják, hogy tudják
A magyar vezetők 46 százaléka gondolja úgy, hogy pontosan tisztában van a rendelet elvárásaival. A hazai válaszadók ezzel tájékozottabbak, mint közép-kelet-európai társaik (a régiós átlag 42 százalék), a nyugat-európai országokban működő cégekhez képest azonban lényegesen le vannak maradva, ahol az Egyesült Királyság (92 százalék), Németország (82 százalék) és Hollandia (82 százalék) döntéshozói érzik magukat leginkább felkészültnek az új szabályozásra.
Százas nagyságrend. 
