Tizenöt év alatt a moszkvai beruházások megnégyszereződtek, a város ipari zónájának területe 10 millióról 13 millió négyzetméterre nőtt, és ezt a számot a következő öt évben megduplázni tervezik.
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester december 24-én nyújtotta be éves jelentését a moszkvai városi Dumának (ez az ottani polgármesteri hivatal). A 2025-ös beruházások elérték a 9 ezer milliárd rubelt, a várost 26,5 millió turista látogatta, ezzel „Moszkva a világ második leggazdagabb városa New York után” – olvasható a Kommerszantban. A közeljövőben 400 új projektet valósítanak meg.
A metropolisz 2 millió új munkahelyet teremtett 2010 óta. Szobjanyin megafejlesztéseket ígért a jövőben – a polgármesteri hivatal 400 új projektet tervez, amelyek 70 millió négyzetméternyi területet fednek le.
Szergej Szobjanyin a hurráhangulatú beszámoló után azért megjegyezte, hogy „beszámolónk nehéz időszakban zajlik – Oroszország közel négy éve küzd a biztonságáért és a szuverenitásáért” – jelentette ki, megerősítve, hogy Moszkva „nem adta fel stratégiai céljait”. (Ez utalt az ukrán háborúra.) „A világ vezető megapoliszaival versenyzünk, és új életminőség megteremtésére törekszünk” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a főváros gazdasága véleménye szerint New York után a második helyen áll a világon.
A polgármester a hagyományoknak megfelelően éves beszámolójában a Moszkvai Városi Dumának nemcsak az idei év eredményeit taglalta, hanem emlékeztetett a 2010 óta eltelt időszakéira is. Tizenöt év alatt a moszkvai beruházások megnégyszereződtek, a város ipari zónájának területe 10 millióról 13 millió négyzetméterre nőtt, és ezt a számot a következő öt évben megduplázni tervezik. A városban bővítik az elektronikai gyártást, több gyógyszergyárat és egy akkumulátorgyárat építenek.
A város informatikai üzletága az elmúlt öt évben megduplázódott, elérve a GDP 10 százalékát. A kreatív szektor hasonló mértékben járul hozzá a gazdaság fejlődéséhez – jelentette ki a polgármester, ígéretet téve egy jelentős média-, játék- és animációs produkciós klaszter létrehozására a Moszkino stúdióban. Mint mondta, „ez nemcsak kultúra, hanem politika is. Amit az állampolgáraink néznek és ahogy szórakoznak, az formálja a világról alkotott képüket”.
A turizmust a gazdaság egyik hajtóerejének is tekintik: 2025-ben Moszkvát körülbelül 26,5 millió turista látogatta meg, és az ágazat regionális GDP-hez való hozzájárulása várhatóan 6-7 százalékra nő 2030-ra.
Az a cél, hogy Moszkva 15 perces város legyen Fotó: DepositPhotos.com
Az elmúlt években 47 millió négyzetméternyi technológiai park és irodaház épült, amely 2 millió munkahelyet teremtett a városközponton kívül. Ez fontos a forgalomelosztás szempontjából. Szobjanyin kitért a főváros közlekedési rendszerére is: jelenleg 443 metróállomás üzemel, a Moszkvai Központi Körgyűrű (MCC), és az autópályák segítik az összeköttetését a környező régiókkal, amelyekkel együtt már 30 millió lakossal számolnak.
A polgármester kiemelte: az a cél, hogy Moszkva 15 perces várossá váljon, azaz ennyi idő alatt az alapvető szolgáltatások és létesítmények gyalogosan, illetve tömegközlekedéssel elérhetők legyenek. (Amit elég nehéz elképzelni a távolságok miatt.) A statisztikák szerint a súlyosabb forgalmi dugók az autóutakon 2010 óta az ötszörösére csökkentek.
Mi lesz a sztálinista építészettel?
A polgármesteri hivatal az egyedi projektektől az átfogó városfejlesztési program megvalósítása felé kíván elmozdulni, amely megszabadítja a fővárost az elhagyatott, elhanyagolt, pusztuló területektől. Az említett 400 projekt célja, hogy ezeket a területeket benépesítsék – mintegy 70 millió négyzetméternyi lakást, irodát, üzemet terveznek építeni és 1 millió munkahelyet teremtsenek. Új egészségügyi intézmények, otthonok, iskolák létesülnek, a város határain belül – ígérte a polgármester.
Alekszej Saposnyikov, a moszkvai városi tanács elnöke a polgármester jelentését a „2040-es évek főváros programjának” nevezte. Alekszandr Szemennyikov, a moszkvai városi duma képviselője (Egységes Oroszország) arról érdeklődött, hogyan lehet egyensúlyt találni a biztonság és a migráció kérdésében. Kommunista párti kollégája, Nyikolaj Zubrilin aggódott a városban épülő épületek minősége és építészete miatt. „Végül is büszkék vagyunk a sztálinista stílusra” – magyarázta a képviselő, utalva az Amerikából másolt ötvenes évekbeli empire stílusú, túldíszített, habostortára emlékeztető felhőkarcolókra.
A jövőben szeretnék elkerülni az épületek egyhangúságát
A leghíresebb, az Ukraina szálló, amelyet már évekkel ezelőtt megvett egy külföldi üzletember, és ma a Radisson lánc üzemelteti. Ugyanakkor tény, hogy ezek a szovjet típusú paloták jelképezik ma is Moszkvát az egész világon, a Kremlen kívül.
Szobjanyin egyetértett a sztálinista építészet ezen értékelésével, de rámutatott, hogy Moszkva jelenleg a „Hruscsov-korszak, illetve a Brezsnyev-korszak örökségével is” küzd. 2010-ben a városban még mindig szovjet stílusú házakkal építkeztek. A jövőben szeretnék elkerülni az épületek uniformizált szürkeségét.
A migránsok kellenek is, meg nem is
A migránsokkal kapcsolatban Szobjanyin elismerte, hogy jobb lenne teljesen nélkülük lenni, „de a demográfiai helyzet más intézkedéseket diktál”. Moszkva ugyanis munkaerőhiánnyal küzd, méghozzá 400-500 ezer emberre volna szükség, főleg most, hogy ennyi beruházást terveznek.
De a migránskérdésnek más oldala is van. A polgármester emlékeztetett arra, hogy a vízummentes országokból érkező külföldieknek is biometrikus adatokat kell megadniuk a moszkvai repülőtereken, és le kell tölteniük egy speciális alkalmazást. Ezt az eljárást sikeresnek ítélte, olyannyira, hogy kiterjesztik az Oroszországi Föderáció más régióira is.
A kísérlet 2024. decemberi indulása óta a rendszer 45 ezer ember, azaz a beérkező migránsok 10 százalékának „kiszűrését” tette lehetővé – tette hozzá a polgármester.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Továbbra is az Egyesült Államok a legaktívabb ország a külföldi működőtőke-befektetések területén. Ez a tengerentúlra érkező és onnan kiinduló beruházásokat és pénzügyi tranzakciókat is magába foglalja. Idehaza a Pénzügyminisztérium a 2030-ig szóló konvergenciajelentésében megjegyezte, hogy kifulladt az elmúlt évtizedek munkaerő- és tőkeintenzív növekedési modellje, amit a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szintén alátámasztanak: a Magyarországra érkező külföldi beruházásokban jól állunk, de abban már kevésbé, hogy a magyar cégek külföldön is nagyszámban megvessék a lábukat.
Az ESG-felkészülés és -alkalmazás átalakuló munkamegosztása: ki dönt, miről – és mi az, amiről nem beszélünk? címmel Fehér Sándor, Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) Fenntartható Versenyképességi Osztálya vezetőjének moderálásával tartottak panelbeszélgetést csütörtökön a Klasszis Média ESG-konferenciáján, melyen Lovas Gabriella oktató, fenntarthatósági és TNFD (Taskforce on Nature-related Financial Disclosures)-szakértő és Sarkadi-Faragó Edit, a British Telecom (BT) Sustainability Proposition Managere volt a két beszélgetőtárs.
A 2027-től érkező vagyonadó gazdaságra, környezetre gyakorolt hatásairól szervezett kerekasztal-beszélgetést a minap a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Környezetgazdaságtani Szakosztálya és a Levegő Munkacsoport. A panelben olyan sokkoló számok is elhangzottak, mint hogy a szupergazdagok által használt jachtok 8 nap alatt annyi üzemanyagot fogyasztanak el, mint egy átlagos személyautó 20 év alatt. Vagy hogy a társadalom leggazdagabb 10 százaléka annyi károsanyagot bocsát ki, mint a többi 90 százalék együttvéve.
Rég látott ilyet a világ. 
