Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Tizenöt év alatt a moszkvai beruházások megnégyszereződtek, a város ipari zónájának területe 10 millióról 13 millió négyzetméterre nőtt, és ezt a számot a következő öt évben megduplázni tervezik.
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester december 24-én nyújtotta be éves jelentését a moszkvai városi Dumának (ez az ottani polgármesteri hivatal). A 2025-ös beruházások elérték a 9 ezer milliárd rubelt, a várost 26,5 millió turista látogatta, ezzel „Moszkva a világ második leggazdagabb városa New York után” – olvasható a Kommerszantban. A közeljövőben 400 új projektet valósítanak meg.
A metropolisz 2 millió új munkahelyet teremtett 2010 óta. Szobjanyin megafejlesztéseket ígért a jövőben – a polgármesteri hivatal 400 új projektet tervez, amelyek 70 millió négyzetméternyi területet fednek le.
Szergej Szobjanyin a hurráhangulatú beszámoló után azért megjegyezte, hogy „beszámolónk nehéz időszakban zajlik – Oroszország közel négy éve küzd a biztonságáért és a szuverenitásáért” – jelentette ki, megerősítve, hogy Moszkva „nem adta fel stratégiai céljait”. (Ez utalt az ukrán háborúra.) „A világ vezető megapoliszaival versenyzünk, és új életminőség megteremtésére törekszünk” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a főváros gazdasága véleménye szerint New York után a második helyen áll a világon.
A polgármester a hagyományoknak megfelelően éves beszámolójában a Moszkvai Városi Dumának nemcsak az idei év eredményeit taglalta, hanem emlékeztetett a 2010 óta eltelt időszakéira is. Tizenöt év alatt a moszkvai beruházások megnégyszereződtek, a város ipari zónájának területe 10 millióról 13 millió négyzetméterre nőtt, és ezt a számot a következő öt évben megduplázni tervezik. A városban bővítik az elektronikai gyártást, több gyógyszergyárat és egy akkumulátorgyárat építenek.
A város informatikai üzletága az elmúlt öt évben megduplázódott, elérve a GDP 10 százalékát. A kreatív szektor hasonló mértékben járul hozzá a gazdaság fejlődéséhez – jelentette ki a polgármester, ígéretet téve egy jelentős média-, játék- és animációs produkciós klaszter létrehozására a Moszkino stúdióban. Mint mondta, „ez nemcsak kultúra, hanem politika is. Amit az állampolgáraink néznek és ahogy szórakoznak, az formálja a világról alkotott képüket”.
A turizmust a gazdaság egyik hajtóerejének is tekintik: 2025-ben Moszkvát körülbelül 26,5 millió turista látogatta meg, és az ágazat regionális GDP-hez való hozzájárulása várhatóan 6-7 százalékra nő 2030-ra.
Az a cél, hogy Moszkva 15 perces város legyen Fotó: DepositPhotos.com
Az elmúlt években 47 millió négyzetméternyi technológiai park és irodaház épült, amely 2 millió munkahelyet teremtett a városközponton kívül. Ez fontos a forgalomelosztás szempontjából. Szobjanyin kitért a főváros közlekedési rendszerére is: jelenleg 443 metróállomás üzemel, a Moszkvai Központi Körgyűrű (MCC), és az autópályák segítik az összeköttetését a környező régiókkal, amelyekkel együtt már 30 millió lakossal számolnak.
A polgármester kiemelte: az a cél, hogy Moszkva 15 perces várossá váljon, azaz ennyi idő alatt az alapvető szolgáltatások és létesítmények gyalogosan, illetve tömegközlekedéssel elérhetők legyenek. (Amit elég nehéz elképzelni a távolságok miatt.) A statisztikák szerint a súlyosabb forgalmi dugók az autóutakon 2010 óta az ötszörösére csökkentek.
Mi lesz a sztálinista építészettel?
A polgármesteri hivatal az egyedi projektektől az átfogó városfejlesztési program megvalósítása felé kíván elmozdulni, amely megszabadítja a fővárost az elhagyatott, elhanyagolt, pusztuló területektől. Az említett 400 projekt célja, hogy ezeket a területeket benépesítsék – mintegy 70 millió négyzetméternyi lakást, irodát, üzemet terveznek építeni és 1 millió munkahelyet teremtsenek. Új egészségügyi intézmények, otthonok, iskolák létesülnek, a város határain belül – ígérte a polgármester.
Alekszej Saposnyikov, a moszkvai városi tanács elnöke a polgármester jelentését a „2040-es évek főváros programjának” nevezte. Alekszandr Szemennyikov, a moszkvai városi duma képviselője (Egységes Oroszország) arról érdeklődött, hogyan lehet egyensúlyt találni a biztonság és a migráció kérdésében. Kommunista párti kollégája, Nyikolaj Zubrilin aggódott a városban épülő épületek minősége és építészete miatt. „Végül is büszkék vagyunk a sztálinista stílusra” – magyarázta a képviselő, utalva az Amerikából másolt ötvenes évekbeli empire stílusú, túldíszített, habostortára emlékeztető felhőkarcolókra.
A jövőben szeretnék elkerülni az épületek egyhangúságát
A leghíresebb, az Ukraina szálló, amelyet már évekkel ezelőtt megvett egy külföldi üzletember, és ma a Radisson lánc üzemelteti. Ugyanakkor tény, hogy ezek a szovjet típusú paloták jelképezik ma is Moszkvát az egész világon, a Kremlen kívül.
Szobjanyin egyetértett a sztálinista építészet ezen értékelésével, de rámutatott, hogy Moszkva jelenleg a „Hruscsov-korszak, illetve a Brezsnyev-korszak örökségével is” küzd. 2010-ben a városban még mindig szovjet stílusú házakkal építkeztek. A jövőben szeretnék elkerülni az épületek uniformizált szürkeségét.
A migránsok kellenek is, meg nem is
A migránsokkal kapcsolatban Szobjanyin elismerte, hogy jobb lenne teljesen nélkülük lenni, „de a demográfiai helyzet más intézkedéseket diktál”. Moszkva ugyanis munkaerőhiánnyal küzd, méghozzá 400-500 ezer emberre volna szükség, főleg most, hogy ennyi beruházást terveznek.
De a migránskérdésnek más oldala is van. A polgármester emlékeztetett arra, hogy a vízummentes országokból érkező külföldieknek is biometrikus adatokat kell megadniuk a moszkvai repülőtereken, és le kell tölteniük egy speciális alkalmazást. Ezt az eljárást sikeresnek ítélte, olyannyira, hogy kiterjesztik az Oroszországi Föderáció más régióira is.
A kísérlet 2024. decemberi indulása óta a rendszer 45 ezer ember, azaz a beérkező migránsok 10 százalékának „kiszűrését” tette lehetővé – tette hozzá a polgármester.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az idei leggyorsabb ütemben nőtt az euróövezet gazdasági aktivitása augusztusban, miközben az új megrendelések és az exportkereslet is erősödött, a vállalatok pedig ismét növelték foglalkoztatásukat – derült ki az S&P Global BMI-felmérésének pénteken ismertetett előzetes adataiból.
A Duna „példa nélküli és kritikusan alacsony” vízállása miatt Bulgária csökkenteni fogja az áramtermelést a kozloduji atomerőműben – jelentette be csütörtökön az energiaügyi minisztérium.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara indoklása szerint a jövőben változnak a feladatok, ezért más típusú vezetés szolgálja jobban a hazai vállalkozói közösség érdekeit.
Európában nyáron ismét több nyugat-nílusi láz okozta megbetegedést jelentenek, a héten épp Hollandiában diagnosztizálták egy páciensnél hat év után újra. Egyelőre Magyarország tiszta ebből a szempontból. De van-e okunk félni?
Az Eurostat mai közlése megerősíti a Privátbankár Európai Inflációs Körkép megállapításait, miszerint a júliusi 1,6 százalékos harmonizált fogyasztóiár-indexünknél az Európai Unióban csak két országé volt alacsonyabb, Svédországé és Csehországé.
A kormány több, jelentős helyi tiltakozást kiváltó beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszát visszavonja – jelentette be a héten Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A tárcavezető korábban azt is jelezte, hogy módosítják az építészeti törvényt abból a célból, hogy a kiemelt beruházások esetében se kerülhessenek háttérbe a településfejlesztési, környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok.
