TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
KKV
Ketyeg az óra, jövő májusban vezetik be az uniós adatvédelmi rendeletet, ami egyebek mellett gigantikus bírsággal sújtja majd a személyes adatokat helytelenül kezelő cégeket. Ez elsősorban a közép- és kisvállalatok körében rendezhet tisztogatást a magyar cégpiacon, számos cégben ugyanis az üzletpolitika és a technikai képzettség sem elég a rendelet szakszerű betartásához. Mit tehet Magyarország az egyre növekvő információs adattengerben, és hogy kapjunk levegőt? A Fókuszban: Információbiztonság konferencián jártunk.

Magyarország bizonyos szempontból éllovasnak számít a világban, már ha az internet sebességét és a hálózat kiépítettségét nézzük, sorrendben ugyanis már három éve tartjuk magunkat a harmadik helyen Szingapúr és Hongkong mögött a legfejlettebb 4G hálózattal rendelkező országok sorában, mondta el a konferencián Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszteri biztos.  A számos hálózatba kötött eszköz gyakorlatilag végtelen sok adatot képes gyűjteni rólunk – mint arról már korábban írtunk, az évtized végére mintegy 40 milliárd okos eszköz működik majd a világon az elemzők szerint, miközben a világ teljes információbázisának 98 százaléka az elmúlt két évben keletkezett.

Valamit kezdeni kell ezzel

Erre az Európai Unió is rájött, emiatt vezetik be 2018 májusától az új általános adatvédelmi rendeletet (GDPR), ami ugyan eddig is irányelvként érvényben volt, ám ez nem volt kötelező érvényű a tagállamokra. Jövőre azonban súlyos büntetések járnak majd az adatokat helytelenül kezelő vállalatoknak, ami vagy 20 millió eurós büntetést jelent majd a cégeknek, vagy az éves árbevétel 4 százalékát – amelyik több. Ebben a környezetben márpedig meglehetősen vérszegényen szállnak versenybe a magyar cégek.

A Fókuszban: Internetbiztonság konferencia panelbeszélgetésen a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, Vágujhelyi Ferenc elmondta: bízik abban, hogy a cégek felelősségtudata nő majd a rendelet hatására, ugyanakkor látni kell azt, hogy a multinacionális, nagy cégeknek eddig is keményen fizetniük kellett az adatpolitikájuk miatt. A mostani rendeleten elsősorban a kis- és középvállalkozói piac hasalhat el – az IVSZ információbiztonság és kibervédelem munkacsoportjának helyettes vezetője, Mádi-Nátor Anett szerint akár a cégek 30-40 százaléka is eltűnhet a rendelet életbe lépését követően – nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is.

Lábon lövi magát Európa?

A Kancellár.hu vezérigazgatója, Papp Péter szerint a Big Data a nagyok játéka, elsősorban a nagy amerikai multicégek játszótere, akiknek riválisként egyedül a kínai elektronikai gyártók ülhetnek be a homokozóba – egy olyan kis országnak, mint Magyarország, esélye sincs versenyképessé válni a Big Data területén. Meglátása szerint egy ilyen kétpólusú helyzet várható a következő 5-10 évben, amivel a politika szabályozásszinten nem igazán tud majd mit kezdeni, nagyjából ekkorra teszi az idejét, amikor majd szükségessé válik egy szabályozás – igaz, túl későn. A mostani szabályozás így ugyan látszólag az európai tradíciót és a magánéletet védi, az amerikai multikra azonban nem lesz hatással, így gyakorlatilag rajtunk röhögnek az Egyesült Államokban azért, amiért 8 milliárd dollárt kivesz az EU a saját zsebéből, összegezte Papp Péter.

Az átlag felhasználó számára ez annyit jelent, hogy a már most is nehezen értelmezhető magánélet teljesen megszűnik, amit ugyanis nem osztunk meg önként magunkról a közösségi oldalakon, azt megszerzik rólunk a különböző kütyüink a nagyvállalatok számára. Európa és Amerika között nagy különbség van az adatkezelést illetően: nálunk külön kérni kell egy adat nyilvántartásba vételét, addig Amerikában a felhasználói szerződéssel gyakorlatilag elfogadjuk automatikusan, hogy a begyűjtött adatokat marketingcélokra használják – itt azt kell kérni, hogy levegyenek minket a listáról.

Magyarország: nyeljük az esemény utáni pirulát

A Kürt Zrt. elnöke és tulajdonosa, Kürt Sándor üdvözölte az Európai Unió rendeletét, meglátása szerint ugyanis pusztán a szankcionálás segíthet majd a vállalatok fejlődésében.  A passzátszelet jelenleg 3 nagy amerikai technológiai vállalat fújja Kürti szerint, akik fényévekre vannak mentalitásban és gazdaságilag a magyartól. Itt az ügyfél elégedettsége a legfontosabb, ha ez a mutató nem működik, nincs fizetés – ezzel szemben nekünk ott a problémásan működő Ügyfélkapu és a meghányattatott BKK e-jegyrendszer.

A magyaroknak, véleménye szerint, kulturálisan kell felzárkóznia a fejlődéshez. Erre rögtön az életből is tudott példát venni, a konferencián ugyanis minden előadás csúszott a korábbi előadók túlbeszélése miatt. Ezt a fajta időkezelésünket és az „ej, ráérünk arra még” magatartást külföldön kifejezetten utálják a magyarokban. Nem megelőzünk, hanem a baj megtörténte után mentjük, ami menthető – erre utal az is, hogy a Kürt Zrt.-hez évente 3 ezer adatmentési kérés érkezik, és legalább 50 technológiai megoldást kínálnak adatvédelemre. Az ilyen vállalatok hasznot tudnak húzni a magyar virtusból, de a Big Data problematikáját és a cégek túlélési esélyét ez nem javítja.

Mádi-Nátor Anett szintén a támadói oldalról ismeri a problémát, az IVSZ szintén rendszeresen találkozik a már adatvesztéssel vagy hackeléssel járó ügyekkel. Kürtiékkel együtt magukat az „esemény utáni pirulának” nevezte, amelyet csak a baj megtörténte után használnak, ahelyett, hogy a GDPR biztonsági és magánszféra-védelmi előírásainak megteremtésére fektetnénk a hangsúlyt. A tűzoltást végző vállalatok tehát bizonnyal virágzani fognak majd Magyarországon – kérdés, hogy ez a cégpiacnak, az államnak és a végfelhasználónak jó lesz-e.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

KKV NHP Hajrá: a rendelkezésre álló hitelkeret közel fele már kipöröghetett
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 14. 08:19
531 milliárd forintot folyósítottak eddig az NHP Hajrá hitelprogram 1500 milliárd forintos keretéből, és további közel 186 milliárd forint vár folyósításra vagy hitelbírálatra a Bank360.hu pénzintézetektől származó információi szerint. A pénzügyi szakportál a folyósítási adatok mellett arra is rákérdezett a hitelintézeteknél, hogy melyik a legnépszerűbb hitelcél, átlagosan mekkora összeget folyósítottak, illetve hogy melyik ágazatba jutott eddig a legtöbb pénz.
KKV Indul a pályázat: újabb pénzszerzési lehetőség nyílt meg a cégek előtt
Kollár Dóra | 2020. augusztus 31. 19:31
Örülhetnek a magyar kkv-k, megnyílt egy újabb pályázati lehetőség. 
KKV Ismét komoly összegekre pályázhatnak a magyar cégek
Kollár Dóra | 2020. augusztus 29. 17:22
Készülhetnek a magyar kkv-k, jön egy újabb pályázati kiírás. 
KKV Dobogós helyen a magyar hitelgarancia piac
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 14. 11:30
Európai szinten is kiemelkedő kereslet van Magyarországon a garanciakonstrukciók iránt, amelyek segítségével a vállalkozások hitelforráshoz juthatnak. A Garanciaszervezetek Európai Szövetsége (AECM) tavalyi adatai szerint a GDP-hez mért garanciaportfolió Magyarországon 2,1 százalékot tett ki, ez a második legjobb eredmény a kontinensen. Az idei évben megváltozott az eddigi helyzet, a koronavírus-válság átírta a menetrendet és kihívás elé állítja mind a garanciaszervezeteket, mind a vállalkozásokat.
KKV K&H: A katások 15 százaléka milliós nagyságrendet bukhat a szigorításokon
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 13. 12:51
Szigorodnak a kata szabályai, így 2021. január 1-jétől 40 százalékos adót kell fizetnie a megbízó cégnek, ha egy kisadózó számára 3 millió forintnál több pénzt fizet ki. A törvénymódosítás miatt kérdésessé válhat, hogy a kata szerint adózóknak mennyire lesz érdemes továbbra is ezt a formát választani. A K&H szakértői szerint a katások harmada lehet érintett, aki pedig adózási forma váltáson gondolkodik, annak az elszámolható költségeket, illetve a vállalkozókat érintő kedvezményeket is érdemes figyelembe vennie.
KKV Felállva a válságból: aki időben észbe kap, akár nyertesként kerülhet ki
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 9. 13:24
Számos olyan iparág volt, amelyet a koronavírus-járvány nem érintett közvetlenül, ám ezek is szembesültek kihívásokkal: a megváltozott helyzet mindenki számára új lehetőségeket kínál. Aki most képes megragadni ezeket, az nyertesként kerülhet ki a küzdelemből.  
KKV Zöld kkv-k figyelem: 7,3 milliárd forintnyi pályázati pénz vált elérhetővé
MTI | 2020. augusztus 3. 09:21
Vállalkozásonként 20 és 400 millió forint közötti összeget lehet elnyerni.
KKV Optimistábbak a cégvezetők, mint amire bárki számított
Privátbankár.hu | 2020. július 22. 12:24
A vírusjárvány meglepő módon mérsékelten hatott a cégvezetők várakozásaira: nem sokkal maradnak el a hazai kkv-k következő egy évre vonatkozó árbevétel- és nyereségvárakozásai az előző év azonos időszakához képest – derült ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb kutatásából.  
KKV Hány milliárdot hagy a cégeknél a kormány?
Privátbankár.hu | 2020. július 19. 17:01
A hangzatosan csak a gazdaságvédelem költségvetésének keresztelt jövő évi tervben a kormány egyebek mellett arról is bemutatta egy mellékletben, hogy 2021-ben mennyi pénzt hagynak a vállalkozásoknál a társasági adónál érvényesíthető kedvezmények formájában.
KKV Az online jelenlét fontossága minden vállalati szektorban
Márkázott tartalom | 2020. július 5. 19:26
20 évvel ezelőtt, ha valaki nem szerepelt a telefonkönyvben, akkor őt nem lehetett megkeresni, elérhetetlennek számított. Ahogy a 21. század telefonkönyve egyre inkább az internet lett, úgy tolódott át a fókusz a telefonkönyvről (és úgy általánosságban véve a nyomtatott megjelenésről) az online jelenlét felé.  
hírlevél