Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
KKV
Ketyeg az óra, jövő májusban vezetik be az uniós adatvédelmi rendeletet, ami egyebek mellett gigantikus bírsággal sújtja majd a személyes adatokat helytelenül kezelő cégeket. Ez elsősorban a közép- és kisvállalatok körében rendezhet tisztogatást a magyar cégpiacon, számos cégben ugyanis az üzletpolitika és a technikai képzettség sem elég a rendelet szakszerű betartásához. Mit tehet Magyarország az egyre növekvő információs adattengerben, és hogy kapjunk levegőt? A Fókuszban: Információbiztonság konferencián jártunk.

Magyarország bizonyos szempontból éllovasnak számít a világban, már ha az internet sebességét és a hálózat kiépítettségét nézzük, sorrendben ugyanis már három éve tartjuk magunkat a harmadik helyen Szingapúr és Hongkong mögött a legfejlettebb 4G hálózattal rendelkező országok sorában, mondta el a konferencián Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszteri biztos.  A számos hálózatba kötött eszköz gyakorlatilag végtelen sok adatot képes gyűjteni rólunk – mint arról már korábban írtunk, az évtized végére mintegy 40 milliárd okos eszköz működik majd a világon az elemzők szerint, miközben a világ teljes információbázisának 98 százaléka az elmúlt két évben keletkezett.

Valamit kezdeni kell ezzel

Erre az Európai Unió is rájött, emiatt vezetik be 2018 májusától az új általános adatvédelmi rendeletet (GDPR), ami ugyan eddig is irányelvként érvényben volt, ám ez nem volt kötelező érvényű a tagállamokra. Jövőre azonban súlyos büntetések járnak majd az adatokat helytelenül kezelő vállalatoknak, ami vagy 20 millió eurós büntetést jelent majd a cégeknek, vagy az éves árbevétel 4 százalékát – amelyik több. Ebben a környezetben márpedig meglehetősen vérszegényen szállnak versenybe a magyar cégek.

A Fókuszban: Internetbiztonság konferencia panelbeszélgetésen a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, Vágujhelyi Ferenc elmondta: bízik abban, hogy a cégek felelősségtudata nő majd a rendelet hatására, ugyanakkor látni kell azt, hogy a multinacionális, nagy cégeknek eddig is keményen fizetniük kellett az adatpolitikájuk miatt. A mostani rendeleten elsősorban a kis- és középvállalkozói piac hasalhat el – az IVSZ információbiztonság és kibervédelem munkacsoportjának helyettes vezetője, Mádi-Nátor Anett szerint akár a cégek 30-40 százaléka is eltűnhet a rendelet életbe lépését követően – nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is.

Lábon lövi magát Európa?

A Kancellár.hu vezérigazgatója, Papp Péter szerint a Big Data a nagyok játéka, elsősorban a nagy amerikai multicégek játszótere, akiknek riválisként egyedül a kínai elektronikai gyártók ülhetnek be a homokozóba – egy olyan kis országnak, mint Magyarország, esélye sincs versenyképessé válni a Big Data területén. Meglátása szerint egy ilyen kétpólusú helyzet várható a következő 5-10 évben, amivel a politika szabályozásszinten nem igazán tud majd mit kezdeni, nagyjából ekkorra teszi az idejét, amikor majd szükségessé válik egy szabályozás – igaz, túl későn. A mostani szabályozás így ugyan látszólag az európai tradíciót és a magánéletet védi, az amerikai multikra azonban nem lesz hatással, így gyakorlatilag rajtunk röhögnek az Egyesült Államokban azért, amiért 8 milliárd dollárt kivesz az EU a saját zsebéből, összegezte Papp Péter.

Az átlag felhasználó számára ez annyit jelent, hogy a már most is nehezen értelmezhető magánélet teljesen megszűnik, amit ugyanis nem osztunk meg önként magunkról a közösségi oldalakon, azt megszerzik rólunk a különböző kütyüink a nagyvállalatok számára. Európa és Amerika között nagy különbség van az adatkezelést illetően: nálunk külön kérni kell egy adat nyilvántartásba vételét, addig Amerikában a felhasználói szerződéssel gyakorlatilag elfogadjuk automatikusan, hogy a begyűjtött adatokat marketingcélokra használják – itt azt kell kérni, hogy levegyenek minket a listáról.

Magyarország: nyeljük az esemény utáni pirulát

A Kürt Zrt. elnöke és tulajdonosa, Kürt Sándor üdvözölte az Európai Unió rendeletét, meglátása szerint ugyanis pusztán a szankcionálás segíthet majd a vállalatok fejlődésében.  A passzátszelet jelenleg 3 nagy amerikai technológiai vállalat fújja Kürti szerint, akik fényévekre vannak mentalitásban és gazdaságilag a magyartól. Itt az ügyfél elégedettsége a legfontosabb, ha ez a mutató nem működik, nincs fizetés – ezzel szemben nekünk ott a problémásan működő Ügyfélkapu és a meghányattatott BKK e-jegyrendszer.

A magyaroknak, véleménye szerint, kulturálisan kell felzárkóznia a fejlődéshez. Erre rögtön az életből is tudott példát venni, a konferencián ugyanis minden előadás csúszott a korábbi előadók túlbeszélése miatt. Ezt a fajta időkezelésünket és az „ej, ráérünk arra még” magatartást külföldön kifejezetten utálják a magyarokban. Nem megelőzünk, hanem a baj megtörténte után mentjük, ami menthető – erre utal az is, hogy a Kürt Zrt.-hez évente 3 ezer adatmentési kérés érkezik, és legalább 50 technológiai megoldást kínálnak adatvédelemre. Az ilyen vállalatok hasznot tudnak húzni a magyar virtusból, de a Big Data problematikáját és a cégek túlélési esélyét ez nem javítja.

Mádi-Nátor Anett szintén a támadói oldalról ismeri a problémát, az IVSZ szintén rendszeresen találkozik a már adatvesztéssel vagy hackeléssel járó ügyekkel. Kürtiékkel együtt magukat az „esemény utáni pirulának” nevezte, amelyet csak a baj megtörténte után használnak, ahelyett, hogy a GDPR biztonsági és magánszféra-védelmi előírásainak megteremtésére fektetnénk a hangsúlyt. A tűzoltást végző vállalatok tehát bizonnyal virágzani fognak majd Magyarországon – kérdés, hogy ez a cégpiacnak, az államnak és a végfelhasználónak jó lesz-e.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

KKV Iparűzési adó: erre figyelnie kell a cégeknek
Privátbankár.hu | 2021. február 24. 13:40
Az alacsonyabb iparűzési adómérték automatikusan jár a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv), és a március 15-ig fizetendő adóelőleg is felezhető. Ez utóbbihoz mindössze egy nyilatkozat benyújtására van szükség. Ma reggelig az érintett kkv-k csaknem 90 százalékától, mintegy 410 ezer vállalkozástól már be is érkezett a nyilatkozat az adóhivatalhoz - közölte a Pénzügyminisztérium.
KKV Fontos részleteket tudtunk meg az Orbán-kormány gyorskölcsönéről
Baka F. Zoltán - Kollár Dóra - Vég Márton | 2021. február 9. 05:51
Inkább vidékieknek, de nem az agráriumban érdekelt vállalkozásoknak szánják a 10 milliós kamatmentes hitelt, amihez katások is hozzáférhetnek, és a pénzt akár egy másik hitel kiváltására is lehetne fordítani. Itt tart az előkészítő munka, amivel e hét végén végeznek, mások mellett az MKIK bevonásával. Megkérdeztünk több érintett szakmai szervezetet és érdekképviseletet arról, hogy mit gondolnak a programról. És az ötletgazdát is.
KKV Soha nem fogyott még ennyi hitel a Takarékbank MFB Pontjain
Privátbankár.hu | 2021. január 20. 14:55
Több mint 67 milliárd forintot folyósítottak a Takarékbank vezette konzorcium MFB Pontjai tavaly a vállalkozásoknak és a lakosságnak, ami rekordnak számít. A 2016-os indulás óta a legjobb évet zárták, túlszárnyalva az előzetes tervet, és így támogatva a gazdaság működésének fenntartását a válsághelyzetben. A vállalkozások leginkább a nulla százalékos forgóeszközhitelt keresték, amelyet a járvány következményeinek enyhítésére indítottak el, de sokan igényeltek kedvezményes forrást a válságra reagáló fejlesztéseikhez, beruházásaikhoz is. Az MFB Pontok az észak- és a dél-alföldi régióban fogadták be a legtöbb igénylést. Idén a hétéves uniós költségvetési ciklus kifutása miatt nem várnak bővülést, hanem a tavalyihoz hasonló forgalomra készülnek.
KKV A pandémia közepette se szüntették meg tömegesen a cégeket az országban
MTI | 2021. január 20. 06:40
A Nemzeti Cégtár adatai szerint nem következett be az, amire számítani lehetett.
KKV Még mindig nagyon kelendő az NHP Hajrá
Privátbankár.hu | 2021. január 5. 17:11
Még mindig jelentős az érdeklődés.
KKV Túszul ejtette a cégeket a Facebook: Stockholm-szindrómában a kkv-k
Privátbankár.hu | 2020. december 15. 12:27
 A Facebook már nemcsak a kis- és közepes vállalkozások legnépszerűbb marketingeszköze, hanem a leghatékonyabbra értékelt is. A legtöbb kkv oda menekült a koronavírus „elől”, azonban a kék óriás egyre többet követel a sikerért cserébe, mégis jobban bíznak benne. Stockholm-szindrómában a kkv-k – derül ki a Marketing Commando tíz éve folyó felmérésének idei eredményéből.
KKV Támadás a KATA ellen: ez volt az oka?
Baka F. Zoltán | 2020. december 10. 05:11
Sem a járvány, sem a gazdasági válság nem tudott megálljt parancsolni az egyéni vállalkozások gyarapodásának.
KKV Hiába gondolja másképpen a kormány, szükség lenne a bértámogatásra
Valkai Nikoletta | 2020. november 2. 17:41
Szinte már biztosra vehető, hogy nem készül a kormány újabb bértámogatási programra a Gazdaságvédelmi akcióterv részeként, hiszen ahogy az a kormányzati kommunikációból is kiderült, a beruházásokban látják a magyar gazdaság kilábalásának kulcsát a kornavírus-járványból. Az érdekképviseletek azonban a tavasszal együttesen kicsiszolt bértámogatási rendszer folytatása mellett érvelnek.
KKV Új kezességvállalási konstrukciót élesített a kkv-knak a Garantiqa
Privátbankár.hu | 2020. október 26. 10:51
Az Investment Hitelgarancia az 500 milliárd forintos Krízis Garanciaprogram keretében érhető el kkv-k számára. A programban eddig közel 7500 hazai vállalkozás összesen 345 milliárd forintnyi hitelt kaphatott.
KKV Kevesebb adókedvezményre csaptak le a magyar cégek, mint korábban
Privátbankár.hu | 2020. október 2. 14:13
Megjelent a költségvetési zárszámadás a 2019-es évről, amely egyebek mellett az adókedvezmények keretében be nem szedett pénzekről is számot vet. Most kiderül, mennyi pénzt és milyen formában hagyott a cégeknél a kormány.
hírlevél
depositphotos